Boda Zoltán tanfelügyeleti értékelése
Időpontja: 2018. február 1.
1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatívirányítása
1.1. Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze?
1.1.1. Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési – oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában.
A vezető irányítja, részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok
meghatározásában. (nevelőtestületi kérdőív, vezetői önértékelő kérdőív, dokumentumelemzés: vezetői pályázat (9.o), pedagógiai program (5. o.) önértékelési jegyzőkönyv dokumentumelemzés megállapításai, intézményvezetői interjú, munkáltatói interjú).
1.1.2. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait.
A közvetlen és közvetett partnerekkel történő együttműködéssel arra törekszik, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. (nevelőtestületi kérdőív, vezetői önértékelő kérdőív, dokumentumelemzés: vezetői pályázat 18. o., pedagógiai program 18. o., önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői interjú, munkáltatói interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja, Beszámoló 2016/2017 (12. o.).
1.1.3. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére, a tanulói eredmények javítására összpontosító nevelő-oktató munkát vár el.
A mérési eredményeket rendszeresen elemzik a tantestületen belül. A fejlesztésre szoruló területek reálisan kerülnek megfogalmazásra, a beszámolók objektív képet adnak a teljesülés/megvalósítás szintjéről. (nevelőtestületi kérdőív, vezetői önértékelő kérdőív, dokumentumelemzés: vezetői pályázat, pedagógiai program, önértékelési jegyzőkönyv dokumentumelemzés megállapításai, vezetői önértékelő kérdőív, vezetői interjú, munkáltatói interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja).
1.2. Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba?
1.2.4. Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában.
Mind a munkatervek mind a beszámolók hangsúlyozottan foglalkoznak a külső és belső mérések fontosságával, elemzésükkel, a tapasztalatok levonásával. Megjelenik mindkét év beszámolójában az intézményi szintű kompetenciamérési eredmények értékelése. A fejlesztési feladatok az intézményi fejlesztési tervben jelennek meg. Szaktanácsadó bevonásával a mérési eredmények elemzése, tanmenetek, fejlesztési tervek átalakítása a javasolt módszertani elemek beépítésével megvalósult. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, az intézményvezetővel készített interjú, dokumentumelemzés: vezetői pályázat 15. o., egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók 11.o., önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelés értékelőlapja)
1.2.5. A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat.
A beszámolókban felsorolásra kerülnek a tanulók eredményei: tanulmányi, sport és egyéb versenyeken, továbbá a kompetenciamérések, nyelvi mérések teljesítményei. Elkészül az intézkedési terv is. A tapasztalatok felhasználásával a tanulók fejlesztésére tett javaslatok dokumentálása az intézményi dokumentumokban kimunkált. (dokumentumelemzés: vezetői pályázat 16-17. o., egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók 11. o., önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelő kérdőív, az intézményvezetővel készített interjú)
1.2.6. Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében.
Az iskolában a HH-s és HHH-s tanulók számára integrációs és képesség kibontakoztató program valósul meg. A tanulókhoz egyéni fejlesztési terv készül, háromhavonta szövegesen értékelik fejlődésüket esetmegbeszélő fórumokon. Tanév végén, a tantestületi értekezleten beszámolót kér a tanulói teljesítmények (DIFER, tantárgyankénti tanulmányi és sport) folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról. A tapasztalatok felhasználása az eredmények javítása érdekében teljes mértékben dokumentált. (dokumentumelemzés: vezetői pályázat 32. o., egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelés értékelőlapja, SZMSZ 19. o., PP 13-14. o., 33. o.)
1.3. Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában?
1.3.7. Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg.
A tanulói értékelés közös alapelveinek és követelményeinek kialakítása az elvárás szerint történik. A pedagógiai programban leírt iskolai értékelési rendszer segíti a megvalósítást, a tanulók értékelését. Hangsúlyt fektet a diagnosztikus, szummatív és a fejlesztő értékelés szerepére, az ön és csoportértékelésre, a folyamatos visszajelzésekre. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, dokumentumelemzés: vezetői pályázat, pedagógiai program 29. o., önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelés értékelőlapja)
1.3.8. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába.
A fejlesztő célú értékelés pedagógiai kultúráját támogatja, szorgalmazza a mindennapi pedagógiai munkába történő beépülést. A fejlesztő célú értékelés alkalmazása fontos szerepet kap a tanulási motiváció kialakítása és fenntartása érdekében. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, dokumentumelemzés: vezetői pályázat, SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, intézményvezetővel készített interjú, munkáltatóval készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés, munkáltatóval készített interjú, intézményvezetővel készített interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja, PP 29-33. o.)
1.4. Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz?
1.4.9. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja.
A kerettantervre alapozva a helyi tantervet az intézményi sajátosságok figyelembe vételével alakítja. (nevelőtestületi kérdőív, vezetői önértékelő kérdőív, dokumentumelemzés: vezetői pályázat, PP, önértékelési jegyzőkönyv)
1.4.10. Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára.
Az intézményvezető eleget téve az elvárásnak, folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaközösség-vezetőkkel együtt a tanmenetek, egyéni fejlesztési tervek előrehaladását, szem előtt tartja, hogy azok összhangban legyenek a helyi tantervvel. Nagy hangsúlyt fektet az egységes tervezési dokumentumokra, a helyi tanterv sajátosságainak figyelembe vételére (egységes tanmenet előlapok). (dokumentumelemzés: SZMSZ, egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés, intézményvezetővel készített interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
1.5. Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában?
1.5.11. Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést.
Az intézményi célok, között megjelenik a HH, HHH és SNI, BTMN tanulók integrált nevelésének biztosítása. Az intézményben prioritásként jelenik meg a kiemelt figyelmet érdemlő tanulók nevelése-oktatása. Valamennyi tanulást-tanítást segítő IPR elemet megvalósítják. Jó gyakorlataikat is e kereten belül dolgozták ki és valósítják meg. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, intézményvezetővel készített interjú,
dokumentumelemzés: vezetői pályázat 32-33. o., pedagógiai program 4., 13-15., 39. o., egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelés értékelőlapja, SZMSZ 19. o.)
1.5.12. Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók
(tehetséggondozást, illetve felzárkóztatást igénylők) speciális támogatást kapjanak.
Küldetésük, pedagógiai hitvallásuk, hogy a gyerekeket hozzásegítsék tehetségük kibontakoztatásához. Külső szakemberek bevonásával valósulnak meg a logopédiai és BTMN-es fejlesztések. A tantárgyfelosztás emelt időkeretet biztosít a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Kihasználják a pályázatok adta lehetőségeket. (kérdőíves felmérés: a
nevelőtestület tagjai, intézményvezetővel készített interjú,
dokumentumelemzés: vezetői pályázat 32. o., pedagógiai program 13. o., egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelés értékelőlapja)
1.5.13. Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében.
A korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulók nyilvántartása megvalósul. Aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében. Figyelemmel kíséri a tankötelezettség alakulását és a felmentéseket. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, intézményvezetővel készített interjú, dokumentumelemzés: vezetői pályázat, pedagógiai program, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai,vezetői önértékelés értékelőlapja)
- A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A közösség összetartó erejének, a közösség tagjainak, azok kölcsönös elfogadásának erősítése, osztály és intézményi szinten. Közösséget erősítő módszerek, tanítási gyakorlat ösztönzése, figyelemmel kísérése, további jó gyakorlatok osztály- és intézmény szintű támogatása, a pedagógusi – tanulói motiváltság szinten tartása, erősítése (önfejlesztési terv, nevelőtestületi kérdőív 9.).
Kiemelkedő területek:
Az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási célok és feladatok meghatározásában a vezető szerepe hangsúlyos (önértékelési jegyzőkönyv, munkáltatói interjú 1., nevelőtestületi kérdőív 18., 19.) A jogszabályi előírásoknak megfelelően a helyi tantervnek a helyi sajátosságokhoz igazítása megtörtént. A vezető nagy hangsúlyt fektet a tanmenetek egységes kidolgozására, összehangolására (tanmenet előlapok, sablonok), ezzel hozzájárul a helyi tanterv és egyéb szabályozók (munkatervek) követelményeinek teljesítéséhez (vezetői interjú 10-11., 13.). A tervekben feltüntetett tevékenységek minden tanuló számára biztosítják a megfelelő pedagógiai szolgáltatást (vezetői interjú 15.). A tanulók kompetenciafejlesztése hangsúlyos (vezetői interjú 10.). Kiemelkedő a központi és belső mérési eredmények elemzése, és szakmai tanulságok levonása (éves munkatervek, beszámolók). Befogadó tanulási környezetet alakít ki (PP, nevelőtestületi kérdőív 7., szülői kérdőív 6.). Az utóbbi években pozitív elmozdulás figyelhető meg a tehetséggondozásban: tantárgyi struktúra, szakkörök, felkészítők, versenyeken való részvételek és eredmények (éves beszámolók). A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, különleges bánásmódot igénylő, valamint a nemzetiségi oktatásban résztvevő gyermekek nevelése-oktatása, az esélyteremtés pedagógiai módszerei példaértékűek (kompetenciamérés eredményei, tantárgyi eredmények, továbbtanulási mutatók, versenyeredmények).
2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása
2.1. Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában?
2.1.1. A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat.
„Vezetői munkám, ezzel együtt a jelenleg is velem dolgozó nevelők tevékenységének egyik legnagyobb eredményének tartom, hogy a
Bogyiszlóra született gyerekek, a bogyiszlói iskolába járnak.” (vezetői pályázat 9. o.) Komoly szakmai kihívásokat, sok feladatot, az önmegvalósítás lehetőségét vizionálja (vezetői pályázat). A jövőkép megfogalmazásánál figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét. A jövőkép kialakításában a partneri igények
(elégedettségmérések), a partneri elvárások mentén gondolkodott a vezető, melyben figyelemmel kíván lenni a jogszabályokra, a jogszabályi változásokra, a központi előírásokra, követelményekre
(dokumentumelemzés: vezetői pályázat 18. o., pedagógiai program 17. o., önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés és interjúk, vezetői önértékelő kérdőív, kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, intézményvezetővel készített interjú, munkáltatóval készített interjú: ”A vezető kapcsolatrendszerét az intézmény javára fordítja. Kiemelkedően jó szakmai kapcsolat alakult ki a könyvtárral. Számos rendezvény, program valósult meg a támogatásukkal.” (vezetőtárssal készített interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
2.1.2. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.
Az intézmény jövőképét, céljait reálisan látja, erre épülően dolgozza ki a stratégiai és operatív dokumentumokat. Értékelései, meglátásai tervszerűek, előrevivőek. Hitelesen és eredményesen közvetíti azokat az iskola pedagógusai és a szülők, partnerek felé is. Az állami fenntartás és működtetés mellett a szakmai autonómia, a helyi szabályok meghozatalát fontosnak tartja. A saját pedagógiai program megvalósítását, a belső szabályok pontosítását, a működés ellenőrzésének prioritását hangsúlyozza. A fenntartóval kapcsolata példaértékű.
(dokumentumelemzés: vezetői pályázat, pedagógiai program, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés és interjúk, vezetői önértékelő kérdőív, kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, intézményvezetővel készített interjú, munkáltatóval készített interjú: ”A fenntartóval való együttműködését a változások kezelésében a konstruktivitás, partnerség jellemzi.”
2.1.3. Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak.
A vezetői pályázatában megfogalmazott elvek, célok kommunikálása kidolgozott. Az iskola jövőképe, a pedagógiai program alapelvei és célrendszere közötti összhang megléte nyomon követhető. (dokumentumelemzés: vezetői pályázat, pedagógiai program (5. o.), egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés vezetői önértékelő kérdőív, kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, intézményvezetővel készített interjú, munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
2.2. Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra?
2.2.4. Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait.
A változáskezelés fázisaival tisztában van. A változásokat körültekintően és a környezeti igények, szabályozók figyelembevételével valósítja meg. (dokumentumelemzés: egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés vezetői önértékelő kérdőív, intézményvezetővel készített interjú, munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
2.2.5. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad.
Az intézményvezető a változások szükségességét, indokait megfelelően kommunikálja, a velük járó kockázatokat megbeszéli a kollégáival, a felmerülő kérdéseket megvitatják, a lehetséges megoldásokban konstruktív útmutatást ad. (dokumentumelemzés: egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés vezetői önértékelő kérdőív, intézményvezetővel készített interjú, munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
2.2.6. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani.
Sokéves vezetői tapasztalata alapján az elvárásoknak eleget téve képes a változás folyamatának megtervezésére, értékelésére és végrehajtására. (dokumentumelemzés: egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés és interjúk, vezetői önértékelő kérdőív, intézményvezetővel készített interjú, munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
2.3. Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?
2.3.7. Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.
Az éves beszámolókban eltérő színnel megtalálható a munkatervben foglaltak értékelése, a visszacsatolás. A következő tanév munkatervében kiemelt szerepet kapnak az előző beszámolóban fejlesztendőnek, vagy előrevivőnek értékelt területek. A tanév során is folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását: belső ellenőrzések, óralátogatások, beszámolók, év végi belső és külső mérések (tantárgyi, kompetencia) és azok kiértékelése. (dokumentumelemzés: vezetői pályázat, pedagógiai program, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók (26. o.), önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés és interjúk, vezetői önértékelő kérdőív, vezetőtárssal készített interjú, intézményvezetővel készített interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
2.3.8. Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét.
Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit, gyengeségeit, a fejleszthető területeket. Ehhez felhasználja az intézményi külső és belső mérések eredményeit. (dokumentumelemzés: vezetői pályázat, pedagógiai program, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés és interjúk, vezetői önértékelő kérdőív, vezetőtárssal készített interjú, intézményvezetővel készített interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
2.4. Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében?
2.4.9. Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését.
A vezető irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek összehangolását. Az éves munkatervek, a különböző pályázatok terveinek megvalósítását, a munka összehangolását koordinálja. A beszámolókban dokumentált tevékenységek egy része közlés formájában jelenik meg, más része elemzett. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, dokumentumelemzés: vezetői pályázat, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, SZMSZ, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés és interjúk, vezetői önértékelő kérdőív, vezetőtárssal készített interjú, intézményvezetővel készített interjú, munkáltatóval készített interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
2.4.10. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat-meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók.
Az operatív dokumentumokban található feladatmeghatározások pontosak, tárgyszerűek, megvalósíthatók. Megtörténik a határidők és a felelősök kijelölése is (éves munkaterv Munkaterv-naptár, ellenőrzési terv, a működés táblázatai). (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, dokumentumelemzés: vezetői pályázat, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés és interjúk, vezetői önértékelő kérdőív, vezetőtárssal készített interjú, intézményvezetővel készített interjú, munkáltatóval készített interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
2.5. Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?
2.5.11. Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő
változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források).
Szakmai hitelessége, egyértelmű, őszinte megnyilatkozásai, következetes eljárásai jól menedzselik a változások megértését és azok kezelését a tantestületen belül. Támogatja a belső továbbképzések mellett az intézményi és intézményközi tudásmegosztás fórumait,
továbbképzéseken, konferenciákon való részvételt. Gondoskodik arról, hogy az ott elhangzottakat a nevelőtestület tagjai is megismerjék. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, dokumentumelemzés: vezetői pályázat 31. o., egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, SZMSZ, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelő kérdőív, vezetőtárssal készített interjú, munkáltatóval készített interjú: „A vezető fontosnak tartja a nevelőtestület fejlesztését. Minden évben szerveznek a tantestület valamennyi tagját érintő továbbképzést. Ezek keretében vettek részt a tanárok a pedagógusok értékelési, mérési kultúrájának megújítását, valamint az érzelmi intelligencia fejlesztését szolgáló továbbképzéseken. A képzéseken megszerzett tudást megosztják egymás között.”
2.5.12. A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket.
Feladatának tekinti az innováció iránti nyitottság, érdeklődés, kezdeményezőkészség fenntartását, mert hiányában nem működik hatékonyan az iskola. Törekszik a belső tudásmegosztás mellett arra, hogy kollégái továbbképzéseken, műhelymunkákon, fórumokon vegyenek részt vagy éppen új képzettségeket (másod – harmad diplomák) szerezzenek. A pályázatok adta lehetőségek kihasználásával kívánja eredményesebbé tenni a nevelést-oktatást (referenciaintézmény státusz), fejleszteni az intézmény infrastruktúráját (IKT eszközök…). (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, dokumentumelemzés: vezetői pályázat 31-33. o., egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók 7.o., önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelő kérdőív, vezetőtárssal készített interjú, munkáltatóval készített interjú)
- A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A stratégiai célok eléréséhez szükséges még pontosabb feladat-meghatározás és ellenőrzés az éves munkaterv szerint. A vezetői programban megfogalmazottak felülvizsgálata, az intézményi jövőképpel való koherencia biztosítása, tankerületi lehetőségek beépítése a dokumentumokba és az intézményi tevékenységbe .
Kiemelkedő területek:
Az intézményt érő külső és belső változásokat nyomon követi, hatékony válaszokat ad rá (vezetőtársi interjú 5., munkáltatói interjú 4.) Az intézményi sajátosságok, hagyományok figyelembe vétele mellett vezetői tevékenységére az innováció jellemző (munkáltatói interjú 9.). Pontos, érthető feladatokat határoz meg az iskolaközösség számára. A feladatok kijelölésénél, a munkafolyamatok tervezésénél a kollégák véleményét figyelembe veszi (nevelőtestületi kérdőív 26.) Biztosítja kollégái számára a szakmai fejlődést, önképzésüket támogatja, segíti ötletekkel, módszerekkel, információkkal (éves munkaterv, nevelőtestületi kérdőív 20., vezetőtársi interjú 9.). A jó gyakorlatok kidolgozására és publikálására ösztönzi kollégáit. A pályázati lehetőségeket kiaknázza, a testület tagjainak részvételét szorgalmazza (vezetői interjú).
3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása
3.1. Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejleszthető területeit, milyen az önreflexiója?
3.1.1. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére.
Számít a kollégái véleményére, rendszeresek az esetmegbeszélések, egyéni megbeszélések, véleménycserék. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, dokumentumelemzés: vezetői pályázat, vezetői önértékelő kérdőív, vezetővel készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelés értékelőlapja, a vezető önfejlesztési terve)
3.1.2. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait.
Ismeri erősségeit és korlátait, tisztán látja azokat a területeket, melyekben fejlődnie szükséges. (dokumentumelemzés: vezetői pályázat, vezetői önértékelő kérdőív, vezetővel készített interjú, munkáltatóval készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelés értékelőlapja, a vezető önfejlesztési terve)
3.1.3. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli.
Önfejlesztésében fontos szerepet játszik a vezetői ismeretek, kompetenciák fejlesztése. Szerzett ismereteit megosztja kollégáival. Saját fejlődését önképzéssel segíti, így bővíti azokat a kompetenciáit, melyek vezetői munkáját hatékonyabbá, szakszerűbbé tehetik. Rendszeresen részt vesz konferenciákon, szakmai napokon, továbbképzéseken. Az éves beszámolókban reális értékelést ad a vezetése alatt működő intézmény munkájáról, sikerekről, kudarcokról. (dokumentumelemzés: vezetői pályázat, vezetői önértékelő kérdőív, vezetővel készített interjú, munkáltatóval készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelés értékelőlapja, a vezető önfejlesztési terve)
3.2. Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt?
3.2.4. A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat.
Pedagógus pályáját a folyamatos képzés jellemzi (diplomák, szakvizsga, rengeteg továbbképzés – vezetői pályázat). Nyitott saját szakmai fejlesztésére. Tudja, hogy a friss információk megszerzése fontos a pedagógus szakma és az intézményvezetés tekintetében egyaránt. Szaktanácsadói tevékenysége révén (biológia- technika,
intézményvezetői) is folyamatosan bővíti ismereteit. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, vezetővel készített interjú, a munkáltatóval készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelés értékelőlapja, a vezető önfejlesztési terve)
3.2.5. Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti.
Vezetői hatékonyságának növelése érdekében az önképzés mellett hangsúlyos szerepet szán a partneri visszajelzéseknek. Munkájában precíz, pontos, tervszerű. (dokumentumelemzés: vezetői pályázat, vezetői önértékelő kérdőív, kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetővel készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, a munkáltatóval készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelés értékelőlapja, a vezető önfejlesztési terve)
3.2.6. Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.)
Erős hivatástudattal rendelkezik. Magatartásában és kommunikációjában etikus és követendő példaként szolgál kollégái számára. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, vezetővel készített interjú, a munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelés értékelőlapja)
3.3. Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket?
3.3.7. A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.
A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben és a végrehajtásban. Ilyenek pl. tanulás módszertani program beindítása, elsősegélynyújtó tanfolyam beindítása, korai informatika oktatás, második idegen nyelv, a különleges bánásmódú tanulókkal való foglalkozás, IPR, nemzetiségi oktatás, pedagógusok továbbképzéseinek biztosítása, az életpályamodell kihívásai, pályázati tevékenység, tankerületen belüli innováció… (dokumentumelemzés: vezetői pályázat, pedagógiai program, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, vezetői önértékelő kérdőív, intézményvezetővel készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelés értékelőlapja)
3.3.8. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának
felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett
számára.
A vezetői pályázatát megvalósítja. „Komoly szakmai kihívásokat, sok feladatot, az önmegvalósítás lehetőségét” – vizionálta, melynek megvalósítása folyamatos. (dokumentumelemzés: vezetői pályázat, pedagógiai program, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, vezetői önértékelő kérdőív, intézményvezetővel készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, vezetői önértékelés értékelőlapja)
- Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A higgadt, kiegyensúlyozott vezetői stílus érvényesítése a mindennapi konfliktusok, problémák, nehézségek megoldása során (vezetői interjú).
Kiemelkedő területek:
Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit (munkáltatói interjú 9., vezetőtársi interjú). Önértékelése tudatos és reális. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére (nevelőtestületi kérdőív 26.) . Kommunikációja a nevelési folyamat minden résztvevőjével: tanulókkal, szülőkkel, pedagógusokkal, partnerekkel hatékony és etikus. Szakmai tudatosság és elhivatottság jellemzi (munkáltatói interjú 7.). Kiemelkedően pozitív az intézménye iránti szeretete, elköteleződése (PP, vezetői program, vezetői interjú, munkáltatói interjú).
4. Mások stratégiai vezetés és operatív irányítása
4.1. Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival?
4.1.1. A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad.
A vezetési feladatokba bevont munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen határozza meg a stratégiai dokumentumban. Az intézmény belső szervezeti egységeit, vezetői szintjeit az SZMSZ tartalmazza (14. o). Az operatív dokumentumokban is van vezetési feladatmeghatározás. A pedagógiai program tartalmaz pedagógusi, osztályfőnöki feladatokat (11. o.). (dokumentumelemzés: SZMSZ, pedagógiai program, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés: vezetői önértékelés értékelőlapja)
4.1.2. A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.
A jogszabályi előírásoknak megfelelően szabályozott (nevelőtestület, munkaközösségek – SZMSZ). Egyértelműen fogalmazza meg elvárásait, munkatárasakkal személyes szakmai kapcsolatot létesít, a vezetési feladatok egy részét a személyes kompetenciák és a belső dokumentumok alapján delegálja vezetőtársának. A feladatmegosztások gyakorlati megvalósítása a terveknek megfelelően realizálódik (igazgató: dokumentumok, jogszabálykövetés, értekezletek, intézményképviselet, partnerkapcsolatok, pályázatok, alkalmazottak ellenőrzése, munkájuk értékelése; helyettes: órarend, KRÉTA, statisztikák, helyettesítés…; mk. vezetők szakmai rész: óralátogatások, ellenőrzések pl. tanmenetek, felmérések, versenyek, programok, ünnepek…), osztályfőnökök. A leadott döntési és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.
(dokumentumelemzés: SZMSZ, pedagógiai program, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés, vezetői önértékelés értékelőlapja; vezetői, vezetőtársi interjú)
4.2. Hogyan vesz részt személyesen a humánerőforrás ellenőrzésében és értékelésében?
4.2.3. Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében.
A vezetési feladatokba bevont munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen határozza meg a stratégiai dokumentumban. Az intézmény belső szervezeti egységeit, vezetői szintjeit az SZMSZ tartalmazza (14. o.). Az operatív dokumentumok is tartalmazzák a vezetési feladatmeghatározásokat. A pedagógiai program is részletezi a pedagógusi, osztályfőnöki feladatokat. (11. o.). Éves munkaterv ellenőrzési terve, beszámolók reflexiói. Meghatározó személyisége az intézményi önértékelési folyamatoknak (ÖCS tag). (dokumentumelemzés: SZMSZ, pedagógiai program, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés, vezetői önértékelés értékelőlapja)
4.2.4. Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében.
Ellenőrzése, értékelése a belső ellenőrzési terv szerinti. A pedagógusmunka ellenőrzésében tevékenysége kulcsfontosságú (a legtöbbet látogató vezető – vezetőtársi interjú). Azonnali visszacsatolásként mindig sor kerül az óra utáni szakmai megbeszélésre a munkaközösségvezetőkkel együtt. Az óralátogatásokról jegyzőkönyvet készít. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
4.2.5. A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál.
Reflektálása támogató, fejlesztő jellegű, épít a pedagógusok erősségeire.
Segítséget nyújt személyes fejlődésükhöz. Minden tanév elején megadott
szempontok szerint zajlik a tanórák értékelése. A pedagógus erősségeinek kiemelésére fordítja a hangsúlyt. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
4.3. Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat?
4.3.6. Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. A feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít.
Lehetőséget biztosít (aktív pályázati tevékenységgel), valamint ösztönzi munkatársait a továbbtanulásra, önmaguk fejlesztésére. Elősegíti, hogy a munkatársak az igényeiknek és a velük szemben támasztott követelményeknek megfelelő szakmai továbbképzésben részesüljenek. Az egymástól való tanulásra is hangsúlyt fektet. (egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, vezetőtárssal készített interjú, intézményvezetővel készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
4.3.7. Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében.
Támogatja a pedagógusok továbbtanulását, pályázati tevékenységeiket, innovációjukat. Jól ismeri őket, képességeiket. Feladataikat eszerint osztja el. Az erősségekre koncentrál a feladatok delegálásánál, ezáltal is motiválja kollégáit. Fontos szerepet szán a pedagógus életpályamodellnek, az intézményi célok megvalósításban kiemelt szerepet tulajdonít a képzett, megújulásra kész, stabil tantestületnek („egy tantestületben nem csak „óraadás” történik, sok más nevelési és egyéb feladat van, melyet célszerű a teljes munkaidőben, nálunk foglalkoztatottakkal megoldani” – vezetői pályázat). (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, vezetőtárssal készített interjú, intézményvezetővel készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
4.4. Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között?
4.4.8. Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport, például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában.
Tapasztalt vezetőként hangsúlyos szerepet szán a munkaközösségeknek (alsós, felsős) és az egyéb szakmai csoportoknak (IPR, önértékelési…), maga is részt vesz a munkában (ÖCS). (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, dokumentumelemzés: SZMSZ, vezetői pályázat, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, vezetői önértékelő kérdőív, intézményvezetővel készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés, interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
4.4.9. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.
Előmozdítja a véleménynyilvánításon, a szakmai alapokon nyugvó, a többség egyetértésével meghozott döntéseket, az intézményi célok megvalósítását. Partnerségben gondolkodik. A csapatmunkára törekvés megfigyelhető munkájában, a team munkára is hangsúlyt helyez. Alsó és felső közötti átmenet, a belső mérési rendszer, az IPR megvalósítása, negyedéves értékelések, a projektek … által számos lehetőség kínálkozik az együttműködésre. Személyes kapcsolat kialakítására is törekszik, ezáltal megismeri pedagógus kollégái és az egyéb munkakörben dolgozó munkatársai elképzeléseit, gondjait. A szülőkkel, a szülői szervezettel kapcsolata harmonikus, kéri támogatásukat, bevonja az intézményi tevékenységekbe őket. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, dokumentumelemzés: SZMSZ, vezetői pályázat, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, vezetői önértékelő kérdőív, intézményvezetővel készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés, interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
4.5. Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését?
4.5.10. A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének.
A tantestület szakmai fejlődését támogatja. Törekszik arra, hogy lehetőségek szerint a pedagógusok egyéni céljai is megvalósulhassanak. A továbbképzési lehetőségekről tájékoztatja kollégáit. Kihasználja a pályázatok által nyújtott továbbképzési lehetőségeket tantestületi és egyéni ismeretszerzés, képesítés megszerzése érdekében. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
4.5.11. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.
Az intézményvezető feladatának tekinti a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatását. A belső tudásmegosztás különböző fórumait működteti az iskolában: értekezlet, szakmai nap, munkaközösségi foglalkozások, óralátogatás – bemutató óra, projektek, külső és belső hospitálások, esetmegbeszélések. Facebook csoport tananyagmegosztás. Gyakornok – mentor rendszer működtetése.
(kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
4.6. Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat?
4.6.12. Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit.
A feladatok egy részét delegálja vezetőtársai (igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők) körébe, majd a leadott döntési és hatásköri jogokat maga is betartja. Az információáramlás, az érintettek tájékoztatása, az intézményi demokrácia biztosított. A pedagógusokat kompetenciáik és érdeklődésük alapján teammunkával érdekeltté teszi a döntések előkészítését megalapozó dokumentumok ki- és átdolgozásában. A rendszeres és alkalmankénti munkaértekezletek során számít a pedagógusok véleménynyilvánítására. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, dokumentumelemzés: SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, intézményvezetővel készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai –dokumentumelemzés, interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
4.6.13. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel.
A véleményalkotáshoz és a döntésekhez szükséges információk mindenki számára biztosítottak (értekezletek, megbeszélések, írásos tájékoztatás…) (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, dokumentumelemzés: SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, intézményvezetővel készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai –dokumentumelemzés, interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
4.6.14. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat.
Döntései szabályozottak. Figyelembe veszi a munkatársak véleményét, saját vezetői elvárásainak és az intézmény érdekeinek szemmel tartása mellett. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, dokumentumelemzés: SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, intézményvezetővel készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai –dokumentumelemzés, interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
4.7. Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében?
4.7.15. Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.
Fontosnak tartja a rendszeres konzultációt a fenntartóval, a testülettel, az intézmény valamennyi alkalmazottjával a megfelelő információáramlás, az esetleg felmerülő problémák megbeszélése érdekében. A kis fluktuációval működő intézményben jól ismeri a munkatársait, támogatást nyújt az egyéni problémák megoldásához). Év elején és év végén mindenkivel személyes megbeszélést tart (mit és hogyan terveznek, mit és hogyan tudtak megvalósítani, milyen nehézségeik voltak…). (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, vezetőtárssal készített interjú, munkáltatóval készített interjú, dokumentumelemzés: vezetői pályázat, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai)
4.7.16. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és
tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert szabályok betartatása).
Feladatának tekinti a szervezeti kultúra fejlesztését. Olyan klíma kialakítására törekszik, melyben a nevelés-oktatás hatékonyan folyhat, az iskolai fegyelem megítélése javul (vezetői pályázat 33-34. o.) (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, vezetőtárssal készített interjú, munkáltatóval készített interjú, dokumentumelemzés: vezetői pályázat, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai, interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
4.7.17. Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.
Fontos szerepet szán a belső tudásmegosztásoknak, a folyamatos továbbképzéseknek, keresi az új megoldásokat, törekszik a pályázatok adta lehetőségek kihasználásra. Feladatmegbízásokkal ösztönzi kollégáit a pályázati munkában való részvételre, az intézményi jó gyakorlatok bővítésére. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, vezetőtárssal készített interjú, munkáltatóval készített interjú, dokumentumelemzés: vezetői pályázat, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai)
- Mások stratégiai vezetés és operatív irányítása
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Közös tervezés – megvalósítás – értékelés erősítése, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek szerepének erősítése (nevelőtestületi kérdőív 28., önfejlesztési terv). A belső tudásmegosztás palettájának szélesítése, a kontinuitás biztosítása, a felelősség, a közösségi értékek erősítése, a pedagógiai munkában megjelenő hatékonyság növelése pályázati perióduson kívüli időszakokban is (vezetői interjú). A viselkedés és erkölcsi normák betartásának javítása (nevelőtestületi kérdőív 15., szülői kérdőív 14.)
Kiemelkedő területek:
A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen határozza meg (vezetőtársi interjú 8., SZMSZ, éves munkatervek). Részt vesz a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében (munkáltatói interjú 10., vezetőtársi interjú 14.). Az újdonságokra való nyitottság jellemzi, erre sarkallja munkatársait is
(munkáltatói interjú 11. éves munkatervek). A pedagógusokat önfejlesztésre inspirálja, támogatja őket a feladataik végzésében (vezetőtársi interjú 9-11.). Az intézményen belüli kooperáció számos formáját működteti (vezetőtársi interjú 12.). Stratégiailag előre látja az intézmény humánerőforrás igényeit, a munkatársak szakmai karrierterveit támogatja (munkatervek, PP). Problémamegoldó képessége humánus, demokratikus (vezetőtársi interjú).
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása
5.1. Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése?
5.1.1. Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait.
A vezető a jogszabályi változásokról folyamatosan tájékozódik a Magyar Közlöny elektronikus változatában. A változások figyelemmel kísérése és az ezek alapján történő aktualizálás a saját intézményi szabályrendszerben megfigyelhető. (vezetői önértékelő kérdőív, vezetőtárssal készített interjú, dokumentumelemzés: pedagógiai program, SZMSZ, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés és interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
5.1.2. A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályváltozásokról folyamatosan tájékoztatja.
Tantestületi és munkaértekezleteken, személyes beszélgetésekben, faliújságon, telefonon, elektronikus levélben folyamatosan tájékoztatja kollégáit. Minden olyan információt megoszt velük, ami a pedagógusok szakmai munkáját, előmenetelét érinti. Ő maga jól ismeri a jogszabályokat, és megfelelő segítséget tud adni a kollégái számára például a dokumentumok elkészítésében (önértékelési program) (vezetői önértékelő kérdőív, vezetőtárssal készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – interjú, vezetői önértékelés értékelőlapja)
5.2. Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének?
5.2.3. Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média, stb.) működtet.
Helyben szokásos módon, többféle kommunikációs csatornát használva biztosítja az információáramlást. (Faliújság, iskolagyűlés, nyílt nap, szülői értekezlet, fogadóóra, egyéni megkeresések alapján egyéni konzultáció, telefon, e-mail) (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, dokumentumelemzés: SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, vezetőtárssal készített interjú, munkáltatóval készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai dokumentumelemzés, interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
5.2.4. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul.
Szóbeli és írásbeli megfogalmazásai egységben vannak, érthetők, a kétirányú kommunikációra törekszik. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, dokumentumelemzés: SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, vezetőtárssal készített interjú, munkáltatóval készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés, interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
5.3. Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)?
5.3.5. Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés stb.).
Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg. A kollégákkal félévente egyeztet a 32 órás benntartózkodásról, a helyettesítéseket nyilvántartja. Törekszik az egyenletes munkaterhelés megvalósítására. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, dokumentumelemzés: SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, vezetőtárssal készített interjú, munkáltatóval készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés, interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
5.3.6. Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény, mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például sportlétesítmények eszközei, taneszközök).
Számba veszi a rendelkezésekre álló infrastrukturális és tárgyi feltételeket. Felvázolja a fejlesztéshez, állagmegóváshoz szükséges eszközöket. A biztonságos működés megvalósulását pályázatok készítésével is segíti – eszközbővítés, – csere. Kapcsolattartása a fenntartóval folyamatos a biztonságos működtetés megvalósítása érdekében. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, dokumentumelemzés: SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, vezetőtárssal készített interjú, munkáltatóval készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – dokumentumelemzés, interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
5.4. Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását?
5.4.7. Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra.
Az alapdokumentumok nyilvánosságra hozása szabályozott a dokumentumokban. Az előírásoknak megfelelően nyilvánosságra hozza a vezető az intézmény működésével kapcsolatos dokumentumokat.
(kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, dokumentumelemzés: pedagógiai program, SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, intézményvezetővel készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
5.4.8. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet.
Az iskola jó megítélését fontosnak tartja, pozitív kép kialakítására törekszik. Az intézmény partnereinek tájékoztatására használja az internet nyújtotta lehetőségeket, szülői fórumokat tart. Az iskola eseményeiről nyomtatott formában is értesíti az érintett partnereket. A különböző rendezvényekre, alkalmakra – projektnap, nyílt nap, műsorok stb. – meghívót, értesítést küld/küldet a partnereknek, elhelyezi a faliújságon. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, vezetői önértékelő kérdőív, dokumentumelemzés: pedagógiai program, SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, intézményvezetővel készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
5.5. Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát?
5.5.9. Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét.
Az intézményvezető és a partnerek együttműködése szabályozott módon zajlik. A partnerekkel rendszeres és korrekt kapcsolatot tart, a jogszabályi előírásoknak megfelelően tájékoztatást nyújt, bevonja őket a döntéshozatali folyamatokba. (dokumentumelemzés: pedagógiai program, SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
5.5.10. Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt.
Az alkalmazotti körtől naprakész dokumentációt vár el.
(dokumentumelemzés: pedagógiai program, SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
5.6. Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető?
5.6.11. Személyesen irányítja az intézmény partneri körének azonosítását, részt
vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, szülői képviselet) történő kapcsolattartásban.
Jó kapcsolatot alakít ki az intézmény partnereivel. Számára a személyes kapcsolatok és a folyamatos kommunikáció a meghatározóak a partnerek igényeinek megismerésében. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, dokumentumelemzés: vezetői pályázat, pedagógiai program, SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, vezetői önértékelő kérdőív, munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, intézményvezetővel készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
5.6.12. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.
Kommunikációjában, tevékenységében, kapcsolati hálójának építésében és működtetésében képviseli az intézményt a fenntartónál és a partnereknél. (kérdőíves felmérés: a nevelőtestület tagjai, dokumentumelemzés: pedagógiai program, SZMSZ, egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók, vezetői önértékelő kérdőív, munkáltatóval készített interjú, vezetőtárssal készített interjú, intézményvezetővel készített interjú, önértékelési jegyzőkönyv megállapításai – interjúk, vezetői önértékelés értékelőlapja)
- Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A diákönkormányzati munka fejlesztése. A DÖK segítő pedagógus és a megválasztott
DÖK képviselők feladatainak meghatározása, tevékenységük megerősítése (nevelőtestületi kérdőív 16, éves beszámoló).. A nevelő-oktató munkát végzők mindennapi tevékenységének támogatása a taneszközök tervszerű fejlesztésével, beszerzésével (nevelőtestületi kérdőív 27.)
Kiemelkedő területek:
A jogszabályi változások nyomon követése folyamatos, az intézmény működtetése szabályozott (SZMSZ, munkáltatói interjú 8., vezetői interjú) Fontos számára az intézmény arculata, melyről folyamatosan tájékoztatja az iskolahasználókat, partnereket (vezetői interjú, munkáltatói interjú 13-14.). A rendelkezésére álló és megnyerhető PR eszközök segítségével gondoskodik az intézmény pozitív arculatának bemutatásáról. Hatékony időgazdálkodást és emberi erőforrásmenedzsmentet valósít meg (vezetőtársi interjú). Hatáskörének megfelelően történik az intézmény, mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (éves munkatervek, vezetői interjú). A partnerekkel történő kapcsolattartásban aktív, együttműködésük hatékony és példás (munkáltatói interjú 14.).