Az intézmény rendelkezik a szükséges és naprakész dokumentumokkal. Elkészítésük az oktató-nevelő munkát végzők közös feladata, melyet az intézményvezetés szakszerűen irányít. Folyamata: IGÉNY- fejlesztőcsoportok felkérése – a fejlesztési javaslat kiküldése minden érintettnek – megvitatása kis közösségben (munkaközösségi szint) – nevelőtestületi vita – módosítások beépítése a tervezetbe – ELFOGADÁS Az elfogadást követően a PDCA ciklust alkalmazva felülvizsgálják a dokumentumainkat (SZMSZ/1., Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (munkaközösségek terveivel és beszámolóival együtt)/1., Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/19., Vezetővel készített interjú/3.,17. ).

1.1.2.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

Az intézmény 2011 óta folyamatosan változtatja, a jogszabályokhoz igazítja működését, és az ezt meghatározó belső szabályokat. A stratégiai dokumentumok aktualizálása a jogszabályi elvárásoknak megfelelően, az intézmény működését befolyásoló tényezők figyelembe vételével készül. Az intézmény jelentős erőfeszítéseket tesz a helyi igények kielégítését szolgáló nevelő-oktató munka elméleti és gyakorlati feltételrendszerének megteremtésére, melyek a dokumentumok szintjén is megfogalmazódnak. (PP elemzése 2. és 4., Vezetővel készített interjú/2., 3., 4., 17., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/1., 23.)

1.1.3.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.

A szervezeti felépítés a fenntartó által elfogadott pedagógiai programnak és a működést meghatározó jogszabályoknak megfelel (vezető, helyettes, mk. vezetők (alsó, felső), DÖK segítő tanár..), A szervezeti struktúrában a feladat- és hatáskörmegosztás jól működik, az információáramlás megfelelő, így a döntések előkészítésébe időben bevonják a munkaközösségeket, a tantestületet, hiszen velük történik a megvalósítás is. (Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/25., SZMSZ/1., Vezetővel készített interjú/3., 5., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/19.)

1.1.4.

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Az intézmény a fenntartó által elfogadott pedagógiai program és a működését meghatározó jogszabályok szerint tevékenykedik. Az intézményvezető korrekt szakmai kapcsolatot ápol a fenntartóval, mely garanciája a kiegyensúlyozott működésnek. (SZMSZ/1., Vezetővel készített interjú/3., 4., 5.)

1.1.5.

Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.

Az intézmény nagy hangsúlyt fektetett az önértékelési rendszer kidolgozására, bevezetésére és működtetésére (önértékelési dokumentumok). A vezető szakmailag tájékozottan és hitelesen irányítja, segíti a folyamatokat. Az intézkedési terv valamint a stratégiai és operatív tervezési dokumentumok összehangolása folyamatos. (Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (munkaközösségek terveivel és beszámolóival együtt)/1., Vezetővel készített interjú/3., 5., 7.)

1.1.6.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

A koherencia a célrendszerben nyomon követhető. A több évre szóló pl. az igazgatói pályázatban kitűzött célok megjelennek a tervekben, ennek megfelelően a beszámolókban is. Tervező sablonokat dolgoztak ki és használnak. Az intézményi terv tartalmazza az intézményi célokat, tevékenységeket, ezek megjelennek a a munkaközösségi tervekben, az osztályfőnöki munkatervekben, s végül a tanmenetekben öltenek testet. (SZMSZ/1., Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (munkaközösségek terveivel és beszámolóival együtt)/1., 2., 5., Vezetővel készített interjú/3.)

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

1.2.7.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.

A stratégiai dokumentumok aktualizálása folyamatos, jogszabályokhoz igazított, és az oktatáspolitika céljaival összhangban történő működés jellemzi az intézményt. Figyelembe veszik a 2003 óta történt fejlesztési eredményeket, a pályázatok során szerzett tapasztalatokat, a képzéssel megszerezhető tudást, és a tanítás – tanulás eszközrendszerét. Bevezetésre került az IPR, nemzetiségi oktatás, a néptánc tanítás, úszásoktatás, vállalkozási ismeretek tanítása, tanulás-tanulása…, részt vesznek az Útravaló, a Határtalanul és egyéb innovatív pályázatokban. Az országos irányítás, az oktatáspolitika figyelemmel kísérése nélkülözhetetlen, hiszen az országos trendek, az összesített eredmények (nemzetközi és országos mérések) elemzése, a rájuk való reflektálás alapvető intézményi érdek. (Pedagógiai program/1., 2., 5., Vezetővel készített interjú/3., 4., 5., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/2., 23.)

1.2.8.

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

A dokumentumok koherensek egymással. A megfogalmazott célok, alapelvek megjelennek a tevékenységek között, megjelennek a pedagógiai gyakorlatban. Az operatív tervezési dokumentumok tartalmi kidolgozottsága részletes, a stratégiai célok hatékony megvalósulása nyomon követhető (Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (munkaközösségek terveivel és beszámolóival együtt)/1., PP/3., 5., Vezetővel készített interjú/3., tanmenetek).

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

1.3.9.

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

Az éves munkatervek tartalmazzák a stratégiai célok aktuális elemeit. Tervezősablonok használata, a lebontásnál ügyelnek a megvalósíthatóság realitására (Pedagógiai program/3., 4., Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (munkaközösségek terveivel és beszámolóival együtt)/1., 3., 6., Továbbképzési program – Beiskolázási terv/1. elemzési szempont, Mérési eredmények adatai, elemzése (országos kompetenciamérés eredménye 5 tanévre visszamenőleg)/1-4., Vezetővel készített interjú/5., 17., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/2., 3.)

1.3.10.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

A vezető fontosnak tartja, elősegíti és igénybe veszi a pedagógusok szakmai együttműködését. Az intézményi közösségek – pedagógusok, tanulók csoportjai – az éves tervek feladatinak megvalósításában aktívan közreműködnek. A munkaközösség-vezetők maguk is kezdeményezhetnek, szakmailag önállók. Szerepük van a beszerzésekben, az éves intézményi terv összeállításában, az ellenőrzési terv elkészítésében, az ellenőrzések végrehajtásában. (Ped. elégedettségét mérő kérdőív/16., 25., Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (munkaközösségek terveivel és beszámolóival együtt)/2., 3., 4., 6., Vezetővel készített interjú/5.)

1.3.11.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

Az intézmény pedagógusainak többsége sokéves tapasztalattal rendelkezik az iskola szolgáltatásait igénybe vevő gyerekek oktatásában. A PP célkitűzései a mindennapok pedagógiai munkájában is visszatükröződnek: megértésre alapuló, egyéni haladást figyelembe vevő, a másság elfogadására hangsúlyt fektető pedagógiai gyakorlat jellemző a módszerek, eljárások kiválasztásában: kiscsoportos fejlesztés, differenciált óravezetés, kooperatív technikák, páros tanulás, IKT tanári és tanulói használata, egyéni feladatlapok, tanulásmódszertan, nyelvi csoportbontás, korai informatika tanítás, délutáni fejlesztő és tehetség kibontakoztató foglalkozások, szakkörök, versenyek, a nevelés fontosságának előtérbe helyezése… (Pedagógiai program/3., 5., bejárás, Pedagógusok képviselőivel készített interjú/3., Szülők képviselőivel készített interjú/3., 9.)

1.3.12.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

Az intézményi folyamatok részletesen dokumentáltak, megvalósulásuk szintje a szülők, tanulók és a munkatársak elégedettségét eredményezik. (Vezetővel készített interjú/4., 17., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/2., 5., 7., 11., 12., 22., 23., Szülők képviselőivel készített interjú/1., 2., 3., 4., 9., 10., tanulókkal folytatott spontán beszélgetés, Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/1.)

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

1.4.13.

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

A dokumentumok elkészítése az intézményben dolgozó oktató-nevelő munkát végző pedagógusok közös feladata, melyet igényfelmérés, majd az igények összegyűjtése utáni megbeszélés, egyeztetés követ, és végül kidolgozzák, elfogadják a nevelő-oktató munka dokumentumait. Az éves munkatervek és beszámolók tartalmilag koherensek egymással. Minden terv kiinduló pontja az előző évi beszámoló, a beszámolók végén problémalistát állíthatnak össze, azokkal a pontokkal, melyekre a vezetésnek reagálnia kell. Intézményi hagyomány, hogy a munkaterv értékelése más színnel, az eredeti tervezési dokumentumban jelenik meg. (Előző 2 év munkaterve, beszámolói/2., 3., 7., Vezetővel készített interjú/3.)

1.4.14.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

A következő tanév tervező munkájában egyértelműen megfigyelhető az előző tanév beszámolójában megállapítottak beépítése (Előző 2 év munkaterve, beszámolói/2., 3., 6., 7., Vezetővel készített interjú/3.).

1.4.15.

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

A beszámolók szempontjainak és az intézményi önértékelési rendszernek a koherenciája megvalósul, megjelennek az évente vizsgálandó területek. Az elfogadást követően a PDCA ciklust alkalmazva felülvizsgálják a dokumentumaikat. (Előző 2 év munkaterve, beszámolói/2., 3., 6., 7., Vezetővel készített interjú/3., önértékelési jegyzőkönyv).

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

1.5.16.

A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.

Az intézmény pedagógusai egységes szempontú, jól kidolgozott, ellenőrizhető tervezési dokumentumokkal rendelkeznek (tanmenetek, foglalkozási tervek). A központilag kiadott, letölthető tanmeneteket átdolgozzák, tartalmilag kiegészítik: intézményi éves célok, feladatok, tanulócsoport jellemzői, SNI, BTM tanulók tanórai fejlesztése…. A szülők elégedettek az intézmény pedagógiai munkájával. Minden OKM mérést értékelnek, és ezt követően ajánlást fogalmaznak meg azokra a területekre, azokra a kompetenciákra, gondolkodási műveletekre, feladattípusokra, melyek magasabb számban alul teljesültek. Az intézményvezető évente két alkalommal is beszámol, elemzi az elvégzett munkát, bemutatja, összehasonlítja az országos mérések eredményeit. A pedagógusok véleménye szerint a jó munkaterv, óraterv (előlapok, reflexiók) fontosak ahhoz, hogy a pedagógus tudja azt, hogy az egyes gyerekek, tanulócsoportok tanulásának támogatása különböző stratégiákat, módszereket igényelnek, ezért törekednek az életkori, az egyéni és a csoportsajátosságoknak megfelelő, aktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. (Helyszíni dokumentumelemzés: tanmenetek, Szülők elégedettségét mérő kérdőív/5., 8., 9., Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/2., 10., Vezetővel készített interjú/12., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/3., 9., 11., 12., Szülők képviselőivel készített interjú/3., 4., 5., 6.)

1.5.17.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

A tanmenetekben, tervezési dokumentumokban jelölik a haladási ütem tervezettől való eltérését. Tanév végi beszámoló tartalmazza az eltérés indoklását, esetleges lemaradás esetén a pótolandó anyagrészek időbeli tervezését. (Helyszíni dokumentumelemzés: tantárgyi tanmenetek).

1.5.18.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

A tanórai előrehaladás folyamata az egyes dokumentumokban nyomon követhető, a tanmenetek aktualizálása megtörténik (Helyszíni dokumentumelemzés: tanmenetek, Kréta (e-napló), tanulói produktumok).

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

1.6.19.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

Az intézmény belső ellenőrző rendszere kidolgozott. Éves ellenőrzési tervet készítenek (része az éves munkatervnek), ennek figyelembe vételével végzik a tevékenységet. A vezetői ellenőrzést a vezető, illetve a helyettese, valamint a munkaközösség-vezetők végzik. Az igazgató óralátogatási tevékenysége meghatározó: figyelemmel kíséri az első és az ötödik osztály munkáját, minden önértékelési, szaktanácsadói és minősítési óralátogatásnál jelen van, segíti kollégáit. Különös figyelmet fordít az új tantestületi tagokra, a gyakornokokra. (Éves ellenőrzési terv, Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/22., Vezetővel készített interjú/8., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/21.)

1.6.20.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés célját, tárgyát, területeit, formáit, időbeli ütemezését. Megnevezi az ellenőrző és ellenőrzött személyt. Tartalmazza az önértékelési csoport feladatait. (Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (munkaközösségek terveivel és beszámolóival együtt)/4., Vezetővel készített interjú/8., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/21.)

1.6.21.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

Az intézmény dokumentumai tartalmaznak indikátorokat és sikerkritériumokat. Az eredményesség érdekében igénybe veszik a POK által felkínált lehetőségeket, szaktanácsadói látogatásokat, szinte minden pedagógusnál volt a szakjának megfelelő segítő. Az ellenőrzéseket zömében az intézményvezető és helyettese végzi az éves ellenőrzési tervnek megfelelően. Az éves terveket, a tanmenet előlapokat, a tanmeneteket minden év elején személyesen ellenőrzi az intézményvezető. A beszámolókat szintén ő vizsgálja a tanév végén. (Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók/3., Vezetővel készített interjú/9.).

1.6.22.

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.

A tantárgyi és mérési eredményeket nyilvántartják (éves beszámolókban megjelenik). Az éves tervezésnek megfelelően elemzik, a szükséges korrekciók megjelennek a következő évi tervezési dokumentumokban. Minden tervnek kiinduló pontja az előző évi beszámoló. (Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók/3., Vezetővel készített interjú/9.)

1.6.23.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.

A munkaközösség-vezetők az óralátogatások alkalmával kísérik el a vezetőket, továbbá az önértékelések alkalmával végeznek ellenőrzést az önértékelési csoport tagjaként. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is. A vezető minden önértékelési óralátogatáson jelen van. Az önfejlesztési terveket a vezető és az önértékelt állítja össze, tölti fel a felületre, a vezető látja a fejleszteni valókat, és a két önértékelés közötti látogatások, tanmenet leadások alkalmával kitérhet az önfejlesztési tervekben foglalt projektek teljesítésére (Vezetővel készített interjú/9., 11., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/21.)

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.7.24.

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.

Az intézményi önértékelési rendszer működése ismert a pedagógusok körében. Pedagógus önértékelésre ezidáig 3 személy esetében került sor, az arány alacsonynak mondható, mégis támpontot ad, segít az önértékelési folyamat lényegének megértéséhez, hozzájárul a reális intézményfejlesztési terv elkészítéséhez. A rendszer bevezetése segíti a tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történő értékelést. (Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/23., Vezetővel készített interjú/9., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/21.)

1.7.25.

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

Az intézményi önértékelési rendszer az intézményvezető irányításával, nevelőtestületi együttműködéssel kidolgozásra került. Az önértékelési folyamat az öt évre szóló tervezési ciklusban érinti a nevelőtestület valamennyi tagját. Sok munkával jár a rendszer hatékony és szakszerű működtetése, azonban az intézményfejlesztési terv elkészítésekor, és az ezt követő éves tervek elkészítésekor nagyon fontosak az önértékelés dokumentumai. (önértékeléssel kapcsolatos jegyzőkönyvek, Vezetővel készített interjú/10., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/21. kérdés)

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

1.8.26.

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

Az intézmény jól szervezett, magas színvonalú mérési kultúrával rendelkezik. Már az óvodában elkezdődik a gyerekek képességeinek megismerése: óvoda-iskola program. Megfigyelés, kikérdezés (beszélgetés), diagnosztikus mérés (pl: DIFER). Iskolában a megkezdett lépéseket folytatják: 1. osztályban DIFER mérés, 2. osztálytól felfelé szociometriai mérés, mely elengedhetetlen a tanulói közösségek megismeréséhez és a közösségépítéséhez. Év végi mérések, melyek lehetnek belső és külső mérések. A belső mérés alsó tagozatban tanév végi diagnosztizáló feladatlapokkal történik. Felső tagozatban 6. 8. évfolyamon OKM mérés, nyelvi mérés, az 5. 7. évfolyamon belső vizsga – kompetencia méréshez hasonló, intézményileg elkészített feladatlapokkal történik. Felső tagozatban lehetőségük van az osztályfőnöki órák keretében a tanulók képességeinek mérésére – a tanulás tanulása órán. Minden évben felmérik a gyerekek fizikai fittségi mérését (NETFIT). (Pedagógusok képviselőivel készített interjú/4.)

1.8.27.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

A pedagógiai programban és a helyi tantervben meghatározott alapelveket és követelményeket betartják, ezt támasztják alá az elégedettségmérések erre a területre vonatkozó pozitív értékelései (Szülők elégedettségét mérő kérdőív/2., 3., 4., Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/3., 4., 5.)

1.8.28.

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.

A pedagógusok megfelelő tájékoztatást nyújtanak az általuk alkalmazott ellenőrzési és értékelési rendszerről és módszerekről. Az intézmény számos kommunikációs lehetőséget és csatornát biztosít a szülők és a pedagógusok közötti együttműködésre, információcserére (szülői értekezletek, fogadóórák, közös programok, e-napló, írásos értesítés, honlap, facebook…). (Szülők elégedettségét mérő kérdőív/4., Szülőkkel készített interjú, bejárás során tanulókkal történő beszélgetés).

1.8.29.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

A tanulóközösség egyéni teljesítményéről naprakész információkkal rendelkeznek, a visszajelzések rendszeresek a tanulók és a szülők irányában (Kréta: e-napló). A szükséges elemzések, összehasonlítások dokumentálása, az egyéni fejlesztési tervek készítése hangsúlyozottan jelenik meg a szervezet tevékenységében. SNI, BTM tanulókra a fejlesztőpedagógus készít tervet, melyet beépítenek a tanmenetekbe (Szülők elégedettségét mérő kérdőív/2., Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/3., SNI dokumentáció, éves beszámolók: tanulmányi, mérési eredmények, OKM mérések összehasonlító kiértékelése).

1.8.30.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

Az intézményben e-naplót vezetnek, emellett az ellenőrző útján is tájékoztatást nyújtanak a szülőknek. Az intézmény nemcsak a formális alkalmakat preferálja, hanem probléma, nehézség esetén azonnal felveszi a kapcsolatot az érintett hozzátartozójával: telefon, facebook, ha szükséges, családlátogatás. Az IPR bevezetése óta működtetik minden tanulóra kiterjesztve a negyedéves értékelést. (Szülők elégedettségét mérő kérdőív/4., Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/5., Szülőkkel képviselőivel készített interjú/1., Pedagógusok képviselőivel készített interjú).

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

1.9.31.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Teljes mértékben. Az alapdokumentumok aktualizálásának minősége a vezető elhivatottságát is mutatja az általa vezetett intézményi működése iránt. Az operatív dokumentumok reflektálnak az ellenőrzések során feltárt információkra. Elégedettségmérést az önértékelés keretében végeztek a szülők és pedagógusok körében. OKM mérések kiértékeléséhez szükséges képzésben vettek részt, mérési-értékelési szakemberekkel rendelkeznek, elemző szoftvert használnak (elemeznek, feltárják a hiányosságokat, tájékoztatják a nevelőtestületet, továbbképzési tervet felülvizsgálják, tantárgyi programokat átdolgozzák, ha kell, intézkedési tervet készítenek). (PP, SZMSZ, éves tervezési dokumentumok, OKM mérések, önértékelési kérdőívek összesítése, Vezetővel készített interjú/10., 11., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/10., 21.).

1.9.32.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.

A mérési eredmények elemzése, kiértékelése kiemelkedő terület Elemezték saját mérési rendszerüket, majd elkezdték a fejlesztését: • Próbálták az OKM mérésnek megfelelően fokozatosan időben terhelni a gyerekeket • A saját méréseiket igazították tartalmában és a mérés idejében az OKM méréshez (2×2 óra) • Kiterjesztették a méréseket a felső tagozat minden évfolyamára • 2016-tól olyan feladatokat állítottak össze az ötödik és hetedik évfolyam számára, melyek összehasonlíthatók a hatodik és nyolcadik eredményeivel • Intézkedési tervet készítettek, mely tartalmazza a fentieket, továbbá a különböző közösségek feladatait: fenntartói/intézmény feladatokat, pedagógusok feladatait, szülők/diákok feladatait (Mérési eredmények adatai, elemzése/1-7.)

1.9.33.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

Az OKM mérés és a nyelvi mérés hivatalos eredményeinek megtekintése után a tantestület vezetője és a mérés elemzésében, értékelésében részt vevő kollégák elkezdik az 1.9.31. pontban részletezett munkát. (Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (munkaközösségek terveivel és beszámolóival együtt)/3., 7. ,Mérési eredmények adatai, elemzése (országos kompetenciamérés eredménye 5 tanévre visszamenőleg)/1-7., Vezetővel készített interjú/10., 11., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/10.)

1.9.34.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

Az intézmény gazdag palettával rendelkezik e területen. Belső tudásmegosztás folyamatos: bemutatórák tartása, önértékelési óralátogatások, hospitálások, belső képzések, információs és munkaközösségi értekezletek, dokumentumok olvasása, tanári beszélgetések, esetmegbeszélések, szakirodalom megosztása, ajánlása, honlap, facebook…) Hálózati tanulás: nyertes pályázatok, bázisintézmény, előminősített referenciaintézmény, testvériskolai kapcsolatok, partneri együttműködések…(Pedagógusok képviselőivel készített interjú/14, Vezetővel készített interjú/1., 17, továbbképzési terv, éves beiskolázási terv, éves beszámolók)

Pedagógiai folyamatok

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

A szakmai munkaközösségek szerepének megerősítése.

Kiemelkedő területek:

A stratégiai – operatív tervezés értékelése során megfigyelhető a PP és más stratégiai dokumentumokban található célok megvalósítását biztosító pedagógiai folyamatok tervezési, megvalósítási, ellenőrzési, értékelési rendjének tudatossága. A statégiai tervezés vonatkozásában maradéktalanul megvalósul a PDCA ciklus. Az intézmény a közösen kialakított stratégiai és operatív terveket alapul véve hatékony és eredményes nevelő-oktató munkát folytat.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

2.1.1.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).

A beszámoló mindenre kiterjed. (Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (munkaközösségek terveivel és beszámolóival együtt)/7.)

2.1.2.

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

Megvalósul a fokozott egyéni odafigyelést, az egyéni sajátosságok figyelembe vétele, mely a pedagógiai programban is kitűzött célként jelenik meg. (Vezetővel készített interjú/12., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/8., 11., 12., Szülők képviselőivel készített interjú/1., 3., 4., 5., 6., 7.)

2.1.3.

A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

A tanulói kulcskompetenciák fejlesztése az oktató-nevelő munka szerves része. (Vezetővel készített interjú/11., 12.)

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

2.2.4.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

A pedagógusok széles módszertani repertoárral rendelkeznek. Tudásmegosztás jellemzi a tantestületet. (Vezetővel készített interjú/12., 17., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/5.)

2.2.5.

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.

Az eredményeket figyelemmel követik. A részeredmények megbeszélését, korrekcióját is szükségesnek tartják. (Vezetővel készített interjú/12., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/5.)

2.2.6.

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

A dokumentumok részletesen tartalmazzák a fejlesztési eredményeket, azok gyakorlati megvalósulását. Megjelölve a felelősöket és a határidőket, résztvevőket egyaránt. ( Vezetővel készített interjú/12., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/5., Szülők képviselőivel készített interjú/3., 5., 7.)

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

2.3.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

A tantestület megtartotta a régi IPR dokumentációs gyakorlatát, valamint személyesen is ismerik a településen élőket, napi kapcsolatot tartanak. (Vezetővel készített interjú/12., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/6., 7.)

2.3.8.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.

A tantestület megtartotta a régi IPR dokumentációs gyakorlatát, valamint személyesen is ismerik a településen élőket, napi kapcsolatot tartanak. (Pedagógusok képviselőivel készített interjú/6., 7.)

2.3.9.

Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb.

Megteremtették a felzárkóztató foglalkozások szervezeti kereteit, személyi és tárgyi feltételeit. Jó kapcsolatot ápolnak a szakmai szolgáltatókkal. (Vezetővel készített interjú/12., 17.)

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

2.4.10.

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.

A pedagógiai program célkitűzései meghatározzák az intézményben alkalmazott nevelési-oktatási módszereket. (Pedagógiai program/3., 9.)

2.4.11.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.

Az intézmény gondoskodik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókról. Lemorzsolódási mutatójuk nulla. A kompetenciamérések az eredményes pedagógiai munkát bizonyítják. (Vezetővel készített interjú/12. ,Pedagógusok képviselőivel készített interjú/5., 9., Szülők képviselőivel készített interjú/1., 5., 7.)

2.4.12.

A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.

Személyre szabott módszereket alkalmaznak a tanítási folyamatban, melyben az önálló tanulásra is felkészítik tanítványaikat. Tantárgyi formában is tanítják a tanulást. (Vezetővel készített interjú/12.)

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.13.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

A stratégiai dokumentumok építenek a lakóhely: Bogyiszló természeti szépségére, adottságaira (Duna közelsége). (Pedagógiai program/3.)

2.5.14.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.

A stratégiai dokumentumok építenek a lakóhely: Bogyiszló természeti szépségére, adottságaira (Duna közelsége). (Szülők képviselőivel készített interjú/1.)

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

2.6.15.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

A diákok életkorából fakadóan (alsósoknál), elsősorban a közös tevékenykedtetés a közösségfejlesztés alapja. (Pedagógusok képviselőivel készített interjú/11., 12., Szülők képviselőivel készített interjú/3.)

2.6.16.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

A közösségfejlesztésben minden pedagógus aktívan részt vesz. (Vezetővel készített interjú/12., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/8., 11.)

2.6.17.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

Az intézmény ápolja hagyományait, melyek között kiemelten szerepel a lakóhely kulturális programjaiban történő részvétel is. (Pedagógiai program/3., SZMSZ/2., Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók/7.)

2.6.18.

Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.

Az intézményi kommunikáció minden érintett fél számára biztosítja az információk áramlását, cseréjét. (Szülők elégedettségét mérő kérdőív/8., Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/9., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/11., 13.)

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

2.7.19.

Közösségi programokat szervez az intézmény.

Az intézmény hagyományos programjai mellett Bogyiszló kulturális életének is meghatározó eleme. (Pedagógusok képviselőivel készített interjú/11., 12., Szülők képviselőivel készített interjú/1., 3.)

2.7.20.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

A programok előkészítésében, megvalósításában a diákok is közreműködnek. A DÖK aktív. (Pedagógiai program/3., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/11., 12., Szülők képviselőivel készített interjú/3.)

2.7.21.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

A szülők részt vesznek az iskola közösségi életében, abban aktív szerepet vállalnak. (Pedagógusok képviselőivel készített interjú/11., 12., Szülők képviselőivel készített interjú/1., 3.)

2.7.22.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

Az iskola fejlesztő célú intézkedéseit a szülők és a pedagógusok véleményének kikérésével hozza meg. (SZMSZ/2., Szülők képviselőivel készített interjú/1.)

2.7.23.

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

A szülők elégedettek az iskolával, amit az évek óta stabil gyereklétszám is mutat. (Szülők képviselőivel készített interjú/1., 2.)

Személyiség- és közösségfejlesztés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

A tanulók jutalmazásának, fegyelmező intézkedéseinek felülvizsgálata, átdolgozása.

Kiemelkedő területek:

A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak. Az iskola a lehetőségeihez képest maximálisan megvalósítja az integrált oktatás feltételeit és gyakorlatát. A szülők bevonása az iskola közösségi programjaiba, valamint az iskola, a szülői ház és a további partneri kör együttműködése példaértékű. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. Az iskola által alkalmazott módszerek, tanulási formák hatékonyan segítik a tanulói közösség fejlesztését. Az iskola elkötelezett a szociális hátrányok enyhítésében, kompenzációs tevékenységébe a partnereit is bevonja.

3. Eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

3.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Az intézmény deklarált céljai között szerepel a beiskolázott tanulók eredményességének biztosítása (PP, Szülők képviselőivel készített interjú/1. ).

3.1.2.

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.

A fenntartó és az iskola vezetésének együttműködése jó. Az intézmény partneri köre jelentős, véleményük fontos a nevelési-oktatási célok, feladatok, tevékenységek meghatározásában. Legfontosabb a szülői közösség érdekérvényesítő szerepe, véleményükre, elvárásaikra nagy hangsúlyt fektetnek, de a szakmai szolgáltatókkal, szakszolgálatokkal, az önkormányzatokkal (nemzetiségi), civil szervezetekkel stb. való kapcsolatápolás, együttműködés, egymás tevékenységeinek erősítése is hangsúlyos. (Pedagógusok képviselőivel készített interjú/10., Szülők képviselőivel készített interjú/4-5-6-7.).

3.1.3.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók.

Az intézmény nagy hangsúlyt fektet tanulómegtartó szerepére. Az elmúlt 5 évben kiemelkedő pedagógiai munkát végeztek a belső és külső mérések területén: mérési anyag összeállítás, előkészítés, szervezés, lebonyolítás, kiértékelés, összehasonlító elemzések készítése, következtetések levonása, megoldások keresése. Az OKM méréseket a megíratás napján kiértékelik, ez alapján már tudatosan készülnek a következő év fejlesztési területeire, feladattípusaira. A központi jelentéseket feldolgozzák, az érintettekkel megismertetik (szülőkkel is), a konklúziókat levonják, ha kell intézkedési tervet készítenek. Az iskolának van mérési-értékelési szakembere. Az országos és hasonló települések iskoláihoz képest is jól teljesítenek a mérési területeken. Versenyeken való részvételük jelentős, a tanulók számos területen megmérettethetik magukat. Az eredményeket nyilvántartják, a sikereket elért tanulókat jutalmazzák, eredményeiket nyilvánossá teszik. A lemorzsolódási statisztikájuk nulla. Elégedettségmérést az önértékelés keretében készítettek (éves beszámolók, kimutatások, tanulmányi, lemorzsolódási statisztika, versenyeredmények, OKM intézményi összefoglalók, összehasonlító elemzések).

3.1.4.

Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.

Az OKM méréseken kimagaslóan jó eredményeket érnek el. (Mérési eredmények adatai, elemzése (országos kompetenciamérés eredménye 5 tanévre visszamenőleg)/1-7.)

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

3.2.5.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

Az intézmény elfogadó-befogadó, esélyt nyújtó, szociokulturális hátrányokra figyelő, multikulturális szemléletének megfelelően végzett munka a nevelés-oktatás valamennyi színterén kiemelkedő, melyek az eredményekben is megmutatkoznak: tantárgyi átlagok, mérési eredmények, lemorzsolódási mutatók, mulasztási statisztikák, versenyeredmények, továbbtanulási statisztikák. Tanár-diák, diák-diák együttlét harmonikus, odafigyelő, támogató. Közösségépítő, tanórán kívüli, szabadidős kínálata színes, a tanulók motiválására alkalmas. (Szülők képviselőivel készített interjú/3., 9., tanulókkal folytatott beszélgetés, önértékelési kérdőívek összegzése)

3.2.6.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).

Az iskola sikere a kiemelkedő versenyeredményekkel és a sikeres felvételik számával is mérhető. A végzett tanulók többsége érettségit nyújtó intézményben tanul tovább, a szülők véleménye szerint a megszerzett tudással jól megállják a helyüket a középfokú iskolában is. (Szülők képviselőivel készített interjú/1., 3., 4., 9., tanulókkal folytatott beszélgetés).

3.2.7.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.

A pedagógusok közössége elkötelezett az intézményben folyó nevelő-oktató munka iránt. Szeretik a kihívásokat, az új feladatokat, kis létszámú kollektíva lévén az eredmények elérése csak közös erőfeszítés útján valósítható meg. (Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/29., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/13-14.).

3.2.8.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Az intézmény tevékenysége, az intézményvezető szakmai tudása ismert a tankerület, megye intézményiben. Konzorciumi partnerként, a jó gyakorlatok átadásában és átvételében szívesen működnek együtt az intézménnyel (Vezetővel készített interjú, Pedagógusok képviselőivel készített interjú)

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

3.3.9.

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

Az intézmény vezetése a mindennapos működése során gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. A vezetés mindennapi verbális kapcsolatban van az alkalmazottakkal, faliújság, e-mail segítségével, formális és informális megbeszélések útján megosztja a szükséges információkat. A diákok az intézményi élet kulcsszereplői, a kommunikációs csatornák irányukban is működnek. A szülőket a hagyományos fórumokon (szülői értekezlet, fogadóórák, tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, ballagás), rendezvényeken tájékoztatják, illetve a honlapon nyújtanak információt. (Vezetővel készített interjú/11., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/9., 21.)

3.3.10.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.

A pedagógiai dokumentumok tartalmazzák az erre vonatkozó szabályozást. Az előző 2 év beszámolóiban az eredeti tervezéstől eltérő színnel megtalálhatók a reflektálások ezen területekre (Éves munkatervek, beszámolók). A tervezősablonok használata kötelező, amely egyéni szinten is garantálja az elemzések tanulságainak levonását és a visszacsatolást. (Vezetővel készített interjú/11., 12.)

3.3.11.

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.

Az intézmény önértékelési rendszere kidolgozott, elkezdődtek a pedagógus önértékelési folyamatok (3 elkészült). A mérési eredményekből adódó feladatok kiemelt fontosságúak az intézkedési terv alapján készített éves tervezési, önértékelési folyamatok vizsgálatában. (Önértékeléssel kapcsolatos dokumentumok)

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

3.4.12.

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

Formális úton (középiskolák által) küldött adatokat nyilvántartják. A településen élőkkel szoros a kapcsolat, így informális úton is hozzájutnak adatokhoz. A volt diákok gyakran járnak vissza rendezvényekre, pályaorientációs foglalkozásokra (Vezetővel, pedagógusokkal készített interjú)

3.4.13.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

A végzett diákok további életútja, középiskolai sikeressége vagy kudarca ismert a tanulók, pedagógusok körében, pozitív példaként, illetve negatív mintaként állhatnak a közösség előtt. (Vezetővel készített interjú/14., tanulókkal folytatott beszélgetés).

Eredmények

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Az IPR program újragondolása, a tevékenységek beazonosítása, a tervekben történő megjelenítése.

Kiemelkedő területek:

Kiemelkedő figyelmet fordítanak az intézmény mérési-értékelési rendszerének folyamatos biztosítására és fejlesztésére. A tantestület mérési-értékelési kompetenciái kimagaslóak. Az OKM mérések eredményei és az intézmény lemorzsolódási mutatói a kiemelkedő pedagógiai tevékenységet támasztják alá.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

4.1.1.

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.

Az iskolában két munkaközösség működik, a munkaközösségek nem tantárgycsoportok mentén valósulnak meg. Alsós és felsős munkaközösség van. Tervszerűen működnek, feladatuk az iskola szakmai és módszertani munkájának segítése. (SZMSZ 23-24.o., Munkatervek, Beszámolók)

4.1.2.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

A munkaközösségek éves szakmai terv alapján dolgoznak, melyet a munkaközösség-vezetők készítenek el, és elektronikus formában eljuttatják a vezetőnek /SZMSZ 25-26. o./. Elkészítésüket a munkaközösségek előzetes tervezése alapozza meg. A munkaterv megvalósulását a tanév végi értekezleten elemzik, felülvizsgálják. E tapasztalatokra alapozva készítik elő a következő tanévet. A beszámolókban utalás található arra, hogy az elemzés és értékelés a munkaközösségek beszámolóinak figyelembevételével készült. A tervezést segítik a tervező sablonok, amelyek tartalmazzák az intézményi célokat, amik megjelennek az összes pedagógiai szakmai csoport dokumentációjában. Minden tervezés kiinduló pontja az előző évi beszámoló. A tervezésekben megjelenik a PDCA ciklus., / intézményi önértékelés/. Az éves munkatervek, beszámolók nem tartalmazzák a munkaközösségi munkaterveket, beszámolókat, azokat külön dokumentumként kezelik.

4.1.3.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül is. A vezetőségi értekezleteken a munkaközösség-vezetők véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek. Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját /SZMSZ 11. o./, ennek során különösen: • a pedagógusok tervező munkáját, • a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel, óralátogatásokkal) Az igazgató helyettesesítése az alábbiak szerint és az alábbi sorrendben történik /SZMSZ 17. o./: 1. igazgatóhelyettes 2. felsős munkaközösség-vezető 3. alsós munkaközösség-vezető A munkaközösségek vezetői kapcsolattartásuk során megbeszélik az aktuális feladatokat, szakmai kérdésekben javaslatokat tesznek. Állásfoglalásaik, javaslataik előtt kötelesek meghallgatni a munkaközösség tagjait. Azon túlmenően tájékoztatják a tagokat a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban /Munkatervek, Vez. interjú 6-7. kérdés/. A jogszabályok által meghatározott tartalmakat építették be az SZMSZ – be /önértékelés/.

4.1.4.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.

SZMSZ 22.oldal: A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, és javaslatot fogalmazhat meg az intézményt érintő valamennyi kérdésben. SZMSZ 34. oldal: Az intézményben számos projektet valósítanak meg, melyek tervezése az éves tervezési dokumentumokban megtalálhatók. Jelentős a közösségépítő, a tanórán és iskolán kívül szervezett tevékenységek magas száma, melyek megvalósításához nagyfokú összefogás szükséges az intézmény különböző csoportjai között /Ped. interjú 11-12. , Beszámolók, PP 28-29. o./

4.1.5.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

Az intézménynek gazdag tanórán kívüli foglalkozáspalettával rendelkezik (SZMSZ 33-34. o./. Az intézményben számos projektet valósítanak meg /PP 28-29. o./. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az időszerű feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. Évente tartanak diákközgyűlést, heti rendszerességgel iskolagyűlést, ahol tájékoztatást kapnak, illetve a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását /PP 17. o./. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az időszerű feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják a különféle együttműködési alkalmakon: családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap, fogadó órák, médiamegjelenésekben: SULIINFO kiadvány, honlap, negyedéves értékelés. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével.

4.1.6.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

A munkaközösség-vezetők folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségekbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: • a pedagógusok tervező munkáját, • a nevelő és oktató munka eredményességét tantárgyi eredménymérésekkel, óralátogatásokkal /SZMSZ 11. o., Munkatervek/

4.1.7.

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

PP 36. oldal: Kidolgozott Integrációs stratégia, az iskolába való bekerülés előkészítése, szakmai együttműködés kialakítása az óvodával. Partnerségi kapcsolatok kiépítése gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, szakmai és szakszolgálatokkal, a cigány nemzetiségi önkormányzattal és különféle segítő civil szervezetekkel. Az intézmény rendelkezik a gyengén látoknak szükséges nagyító berendezéssel, megfelelő tanulóasztallal, fejlesztőszobával, melyet a logopédiai foglalkozásokra is használnak /Int. önértékelés/.

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

4.2.8.

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

A belső tudásmegosztás módszerei: bemutatórák tartása, önértékelési óralátogatások, információs és munkaközösségi értekezletek, dokumentumok olvasása, tanári beszélgetések, szakirodalom megosztása, ajánlása /Önértékelés -vez. interjú 17./ Esetmegbeszélések, szakmai beszélgetések, tudáscserék, hospitálások, belső képzések, honlap, Facebook, cikkek, tanulmányok küldése /Ped. interjú 13-14./

4.2.9.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

Kidolgozott továbbképzési és éves beiskolázási tervek, amelyekben a szükségleteknek, és a céloknak megfelelő képzések jelennek meg. Magas színvonalú a hálózati tanulás /Vez. interjú 15., Ped. interjú 14. és 18., Honlap/. Az intézmény rendszeresen szervez helyben megvalósuló akkreditált képzéseket. Agressziókezelés a közoktatási intézményekben (30 óra) – 2013 A tehetségekért – felkészítés a felismeréstől a komplex fejlesztési lehetőségekig (30 óra) -2015 A hozzáadott érték – mit és miért mérünk? OH-POK/1977/2016. sz. képzés rövidített változata (10 óra) – 2016 Pénzügyek a hétköznapokban – gazdasági, pénzügyi ismeretek (30 óra) – 2017

4.2.10.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

Számtalan programjukat csak közösen képesek megvalósítani: – az ötödikes avató – a falunapi programok – a német testvériskolai kapcsolat – az erdélyi kapcsolat A munkaközösség- vezetők maguk is kezdeményezhetnek, szakmailag önállók. Szerepük van a beszerzésekben, az éves intézményi terv összeállításában, az ellenőrzési terv elkészítésében, az ellenőrzések végrehajtásában /Vez. int. 8./ A tantestület létszámából adódik, hogy intézményünkben alsós és felsős munkaközösség működik. Vannak alkalmi team-ek, munkacsoportok, sajátos feladatok megoldására, például témahetek, jó gyakorlatok, projektek kidolgozására /Ped. int. 13./.

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

4.3.11.

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

SZMSZ 10. pontja: Minden jelentős döntés előkészítésébe bevonják a munkaközösségeket, a tantestületet, hiszen velük történik a megvalósítás is. Számos jó példa van erre: Pályázatok, testvérkapcsolatok, beszerzések, projektek indítása stb….

4.3.12.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.

Módszerei, formái: tanári beszélgetések, értekezletek, hospitálások, bemutatók, szaktanácsadói látogatások, irodalom ajánlások, linkek átküldése, szervezett belső és külső képzések, honlap: „hasznos linkek”, Facebook intézményi, osztály, csoport oldalak, belső levelezés, e-napló (Önértékelés, Vezetővel készített Interjú 17. és 19. k.)

4.3.13.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

Valamennyi tájékoztatási módszert alkalmazza rendszeresen a céloknak megfelelően. Magas színvonalú, tartalmas és aktualizált intézményi honlapot működtet az intézményhasználók és a külső érdeklődők tájékoztatása céljából (Vezetővel készített Interjú 17. és 19. k.)

4.3.14.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

Az intézményvezető a döntésekhez, feladatok teljesítéséhez szükséges információkat megosztja pedagógustársaival.

4.3.15.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

Az értekezletek a munkatervben tervezettek, de ha szükséges, azon kívül is tartanak az érintettek számára megbeszélést. Az értekezletek rendje megtalálható az SZMSZ-ben is. A munkaközösségek a tagok által egyeztetett időpontban, havi rendszerességgel tartanak megbeszélést (Pedagógusok képviselőivel készített interjú 20. k.)

4.3.16.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

A visszajelzések (+, -) rendszeresek szóban vagy írásban (e-mail). Különös gondot fordít az első és ötödik osztályban folyó pedagógiai munkára, folyamatosan segíti a gyakornokok, minősülők szakmai tevékenységét (Pedagógusok képviselőivel készített interjú 21. k.) A tanév végén az intézményvezető személyes megbeszélés keretében értékeli munkatársai éves tevékenységét (Vezetővel készített interjú)

Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

A vezetői ellenőrzéseket követően a pedagógusok munkájának, értékelésének írásos dokumentálása összhangban az önértékelési folyamatokkal.

Kiemelkedő területek:

A pedagógusok tevékenyen részt vállalnak a belső tudásmegosztás működtetésében, ez csak jó kapcsolatokon, megfelelő intézményi kommunikáción, tanári együttműködésen és tenni akaráson keresztül valósulhat meg. Kiemelkedő a közösségépítő, a tanórán és iskolán kívül szervezett tevékenységek magas száma, melyek megvalósításához nagyfokú összefogás szükséges az intézmény különböző csoportjai között. A tanulók érdekében a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással, a szülőkkel, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a problémák megoldásában (Pedagógiai Program, SZMSZ, munkaterv). Az intézmény él a szóbeli, digitális, és papíralapú információátadás eszközeivel. Magas színvonalú, aktualizált intézményi honlapot működtet.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

A fenntartóval, a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítő központtal, a cigány nemzetiségi önkormányzattal, a művészeti iskolákkal, a sportkörökkel, a hagyományőrző egyesülettel, a települési önkormányzattal, és a hálózati tanulás során megismert intézmények pedagógusaival tart fenn kapcsolatot az intézmény (Vezetővel készített interjú 21. k.)

5.1.2.

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

A nemzetiségi önkormányzatnak, a képviselő-testületnek, a hagyományőrző egyesületnek is vannak pedagógus tagjai, valamint az intézményhez szorosan kapcsolódó a „Gyermekekért Bogyiszlóért” Alapítvány kuratóriumában is három pedagógus dolgozik (Vezetővel készített interjú 24. k.).

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5.2.3.

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.

Az SZMSZ-ben, a munkatervben megtalálható a külső kapcsolatok terve, a szülőkkel való kapcsolat terve, az egészségügyi szervekkel való együttműködés. A nevelő-oktató munkát segítő partnerekkel kapcsolatos tevékenységek esetében megjelöli az SZMSZ /20. o./ a konkrét feladatot, a többi partnernél a tartalmi tevékenységet a feladatok és a hagyományok ápolása generálja.

5.2.4.

Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.

Az intézmény rendkívül szoros kapcsolatban áll a külső partnerekkel, melynek formáit dokumentumokban is rögzítik (Dokumentumelemzés SZMSZ 4., Pedagógusok képviselőivel készített interjú 23. k.)

5.2.5.

Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.

Az intézmény különböző rendezvényein, programjain részt vesznek a szülők is. Farsangi bál, adventi vásár, ballagás-szerenád, projekt napok (Szülők képviselőivel készített interjú 2. és 4. k.)

5.2.6.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

A panaszkezelési szabályzat az SZMSZ melléklete. Rögzíti, hogy panasz esetén hova, kihez, milyen módon fordulhat a panaszos (diák – szülő – pedagógus). Szabályozták a panaszkezelés további lépéseit, rögzítették a határidőket (Önértékelési jegyzőkönyv).

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

5.3.7.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Az intézmény mind a dokumentumaiban deklarálva, mind a mindennapi gyakorlatban megvalósítva nagy gondot fordít a tájékoztatási kötelezettség betartására (Dokumentumelemzés: SZMSZ/4., elégedettséget mérő kérdőívek)

5.3.8.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

Szóbeli tájékoztatás: évnyitó, évzáró, ballagás, szülői értekezletek, SZMK, Intézményi tanács értekezletek, fogadóórák, nyílt napok Írott formában: honlap, települési újság, Facebook: intézményi, osztály- és csoportoldalak, intézményi faliújság, hirdetőtábla, vezetői irodában kihelyezve (Dokumentumelemzés: SZMSZ/4., vezetővel készített interjú 22. k.)

5.3.9.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

A hálózati tanulás során megismert intézmények pedagógusaival nagyon jó szakmai kapcsolatot ápolnak, sajnos egyre kevesebb a találkozási lehetőségük. Jó kapcsolatot ápolnak a cigány nemzetiségi önkormányzattal, a művészeti iskolákkal, a sportkörökkel, a hagyományőrző egyesülettel, a települési önkormányzattal, a családsegítő központtal (formális és informális csatornák használata). A szülői szervezetek a jogszabályokban rögzített módon élhetnek a véleményezési lehetőségeikkel. (Vezetővel készített interjú 21.k.)

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

5.4.10.

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

Az intézmény közéleti szerepe jelentős a település életében, minden ünnepnek, rendezvénynek részesei. A gyerekek családjaikkal a faluban élnek, a bogyiszlói település a tanítványok meghatározó szocializációs tere, ennek alakítása, befolyásolása az intézmény kötelessége is. A nemzetiségi önkormányzatnak, a képviselőtestületnek, a hagyományőrző egyesületnek is vannak pedagógus tagjai, valamint az intézményhez szorosan kapcsolódó a „Gyermekekért Bogyiszlóért” Alapítvány kuratóriumában is három pedagógus dolgozik. (Vezetővel készített interjú 23-24. k.)

5.4.11.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

A közéleti szerepük jelentős a település életében, minden rendezvénynek, ünnepnek részesei (Pedagógusokkal készített interjú).

5.4.12.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.

Nem rendelkeznek díjjal. Szakmai munkájuk eredményességét jelképezi: bázisiskolai cím, referenciaintézményi jelölés.

Az intézmény külső kapcsolatai

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Nem kívánunk megjelölni fejleszthető területet.

Kiemelkedő területek:

Az intézmény része a helyi közéletnek. Az iskola aktív részvétele a település életében kiemelkedő: ünnepségek, kulturális élet, a faluközösség erősítését célzó programok. Az intézmény több tagja tevékenyen vesz részt a helyi társadalmi és szakmai szervezetek munkájában. Az intézmény aktív kapcsolatot ápol a külső partnereivel. A testvériskolai kapcsolatok ápolása példaértékű.

6. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.1.1.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

Az intézmény folyamatosan ellenőrzi a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka szükségletéről, többek között a humánerőforrás igényről is. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó felé, s maga is lépéseket tesz a mielőbbi megoldás érdekében. Az intézmény működésének minőségét nagymértékben meghatározza a rendelkezésre álló tárgyi és humán infrastruktúra, ezért különösen fontosnak tarják, hogy az intézmény a rendelkezésre álló lehetőségeit a lehető legjobban használja ki. Az intézmény a tanulási-tanítási folyamat tárgyi környezetét a pedagógiai céljainak megfelelően alakította ki. Feladatának tekinti az együttműködő, motiváló szakmai környezet kialakítását (Pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése megfigyeléssel/1., 2., 3., 4., interjúk).

6.1.2.

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.

Az intézmény rendelkezik fejlesztési tervvel. (Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók/6.)

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

6.2.3.

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

Az intézményben dolgozók igényeinek számbavétele minden tanévben megtörténik. Rendelkeznek a gyengén látóknak szükséges nagyító berendezéssel, megfelelő tanulóasztallal. A fejlesztőszobát a logopédiai foglalkozásokra is használni tudják. Minden osztályban van számítógép, melyet felügyelet mellett használhatnak a gyerekek (Vezetővel készített interjú)

6.2.4.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

A tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának megfelelő. Az intézmény vezetése és a tantestület elkötelezett a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelése, oktatása iránt. A pedagógusok a cél érdekében nyitottak az új módszerekre, tanulásszervezési eljárásokra. A feltételrendszer biztosításáért a hatékonyság növeléséért mindent megtesznek: költségvetési, pályázati forrásokat, külső adományokat használ fel, saját eszközöket készítenek. (Interjúk, Intézményi bejárás)

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.3.5.

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

Az intézmény pedagógusai megfelelő ismeretekkel rendelkeznek az IKT eszközök tanórai (prezentációk, interaktív feladatok,…) és tanórán kívüli (szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, iskolaújság, Facebook oldal, e-napló…) használatában. (Intézményi bejárás, Vezetővel készített interjú)

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.4.6.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.

Ismerik a törvény által előírt nevelő-oktató munkára vonatkozó személyi feltételeket, képesítési elvárásokat. Az idősödő nevelőtestületből távozók álláshelyének betöltése egyre nagyobb kihívást jelent, különösen a reál szakos (matematika, informatika) pedagógusok esetében. (vezetői beszámoló, Vezetővel készített interjú/17.)

6.4.7.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

Rendszeres a kapcsolattartás, és a felmerülő igények jelzése, éves munkatervek, beszámolók tartalmazzák az aktuális helyzetképet. (Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók /6., Vezetővel készített interjú)

6.4.8.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

Törekszenek az egyenlő terhelésre, de az egyének teherbírása és az egyes feladatok munkaerőigénye más és más. Az előbbiekre hivatkozva az egyenletes terhelést nem tudja biztosítani az intézményvezetés. (Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/19., Vezetővel készített interjú/17.)

6.4.9.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

Minden pedagógusnak megvan az előírt végzettsége. (Vezetővel készített interjú/18.)

6.4.10.

Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.

A továbbképzésekre, megújulásra nagy hangsúlyt fektetnek, szinte már belső igénnyé vált az új iránti megismerési vágy. A vezetőség támogató ebben, megteremti a feltételeket. Az elnyert pályázatok lehetőséget nyújtanak a képzésekre. (Továbbképzési program – Beiskolázási terv/1., 2., Vezetővel készített interjú/18.)

6.4.11.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

A feladat, felelősség,- és hatáskör megosztásának kialakult rendszere van mind a tervezetekben, mind a gyakorlatban. A vezetők szakmailag felkészültek és elkötelezettek a pedagógiai munka irányításával és ellenőrzésével járó feladatok végzésében. (Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/18., 19., SZMSZ/1., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/21.)

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

6.5.12.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

Az intézmény vezetése részt vesz a fejlesztésben, aktívan alakítja a szervezeti és tanulási kultúrát (Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/18., 19., Vezetővel készített interjú/3.,17.)

6.5.13.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

A szakmai dokumentumok tartalmazzák a lefektetett szabályokat, melyek mentén igyekeznek a mindennapi pedagógiai munkát végezni, betartva és alkalmazva a közösen elfogadott normákat. (Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/21., Vezetővel készített interjú/3., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/19.)

6.5.14.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

Az alkalmazotti közösség teljes mértékben elkötelezett az intézményt választó tanulók nevelése és oktatása iránt. Munkájuk hatékonyságát mind az iskolai klíma, mind az objektív külső mérések igazolják. (mérési eredmények, Szülők képviselőivel készített interjú/1.).

6.5.15.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

A szakmai tudásmegosztás számos formális és informális tevékenységi formája működik a mindennapok során (Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/26., 29., SZMSZ/4., Vezetővel készített interjú/14., 16.).

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

6.6.16.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.

Az intézmény hagyományai hangsúlyosak az éves tervezési dokumentumokban. Az intézmény nevelőtestülete és tanulói számára kiemelten fontos a tervezettek minőségi megvalósítása. (Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók/5., Vezetővel készített interjú/1., 19., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/2., 3., Szülők képviselőivel készített interjú/1.)

6.6.17.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Ismerik, ápolják hagyományaikat, megismertetik a gyerekekkel, szülőkkel is, szívesen működnek együtt a helyi szervezetekkel. (Vezetővel készített interjú/19., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/2., 3., Szülők képviselőivel készített interjú/8.)

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

6.7.18.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

A hatáskörök tisztázottak a dokumentumok alapján, gyakorlati betartásukra törekednek, az operatív szervezési feladatok a helyettesre, mk. vezetőkre, osztályfőnökökre hárul, az intézmény képviselete, menedzselése, az innovációs törekvések felkarolása az intézményvezető elsődleges feladati közé tartozik. A megfelelő szinteken történő egyeztetések, beszámolók rendje kialakított, hatékonyan működik. (SZMSZ/1., 3., Vezetővel készített interjú/6., 7. )

6.7.19.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

A hozzáértés, szakértelem, és a vállalkozási kedv a feladatmegosztások mozgatója, az egyenletes terhelésre törekednek, de nehezen valósítható meg, csak csökkenteni tudják a különbségeket. (Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/19., Vezetővel készített interjú/6., 7. ).

6.7.20.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

A hatáskörök megfelelnek a szabályozó dokumentumokban foglaltaknak. Munkavégzésükben a megfogalmazottak betartása támogatja a feladatok hatékony megvalósulását. (SZMSZ/1., 3. elemzési szempont, Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók/4., Vezetővel készített interjú/6., 7.)

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

6.8.21.

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

Az adott feladatnak milyensége, humánerőforrás igénye alapján különböző szintű (egyéni, kiscsoportos, vezetői, nevelőtestületi) döntés-előkészítő szerveződések jönnek létre. Az eljárásrend szabályozott. (Vezetővel készített interjú/3., 5., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/13., 19.)

6.8.22.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

A szervezeti tevékenységek dokumentálási rendje szabályozott és betartott. Intézkedési tervek, eljárásrendek, forgatókönyvek, feljegyzések, jegyzőkönyvek….készülnek. (Vezetővel készített interjú/3.)

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6.9.23.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

A vezetés, az intézmény különböző szerveződésű csoportjai fontosnak tartják az egyes pedagógusok véleménynyilvánítási, problémafelvetési, javaslattételi lehetőségeinek biztosítását: éves beszámolók problémalistái, megbeszélések, ötletbörzék… Véleményüket, javaslataikat a tervezési dokumentumokban, az intézmény szervezeti életének fejlesztésében figyelembe veszik. (Vezetővel készített interjú/14., 15., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/15., 17.)

6.9.24.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

Az intézmény múltjára és jelenére is jellemző az aktív pályázati tevékenység. Az innovációt és kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozások, fórumok nélkül ez a tevékenység nem tudna ilyen szinten megjelenni az intézmény életében. (Vezetővel készített interjú/14., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/13., 18.)

6.9.25.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

Teljes mértékben nyitottak rá, számos jó gyakorlatot dolgoztak ki és népszerűsítettek. Az intézményen belüli és intézmények közötti horizontális tanulás elkötelezettjei. (Vezetővel készített interjú/14., 15., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/15., 17., 18.)

A pedagógiai munka feltételei

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

A munkaközösségek autonómiájának erősítése a feladatok megvalósítása során.

Kiemelkedő területek:

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság, a belső tudásmegosztás gyakorlata jellemző. A dokumentumok és az interjúk alapján az intézmény kimagaslóan képes a hagyományok ápolására és újak teremtésére. Aktív pályázati tevékenységgel törekednek a pedagógiai infrastruktúra folyamatos javítására. Az intézmény nehézsége az alsó, felső tagozat és a tornaterem külön épületben való széttagoltsága, a belső helyiségek elosztása sem optimális, mindezt kompenzálni képes a pedagógusok rugalmassága, a szülők támogatása és a rendelkezésre álló források célszerű felhasználása.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

7.1.1.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

A pedagógiai program készítése és aktualizálása során a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakat figyelembe veszik. A stratégiai dokumentumaik nem mások, mint a jogszabályok által megfogalmazott kötelező tartalom részletezése, de az iskola működése szempontjából. Szinte minden mondata a három programnak (Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend) sajátos, az intézményre jellemzőket tartalmaz. (Vezetővel készített interjú/2., 4.)

7.1.2.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

A pedagógiai program koherens a külső jogszabályi és tartalmi elvárásokkal és a többi belső tervezési dokumentummal, a helyi kontextusra adaptálja az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait. Pl. egyenrangúság, egyénre szabottság, informális tanulás, megfontolt haladási ütem, hagyományápolás…, (Pedagógiai program/2., 5., Vezetővel készített interjú/1., 2., 4., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/1., 2., 3.)

7.2.Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

7.2.3.

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

Az intézményvezető irányításával a nevelőtestület folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programban foglaltak megvalósulását. Az intézmény tevékenységében egyértelműen megfigyelhető a pedagógiai programban és más stratégiai dokumentumokban megtalálható célok megvalósulását szolgáló pedagógiai folyamatok megvalósítási, ellenőrzési, értékelési rendjének tudatossága. (Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív/1., Pedagógiai program/1., 4. ,Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók/1., Továbbképzési program – Beiskolázási terv/1., Vezetővel készített interjú/19.)

7.2.4.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

Teljes mértékben megvalósul (Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók/2., Továbbképzési program – Beiskolázási terv/2., Vezetővel készített interjú/19.).

7.2.5.

A tervek nyilvánossága biztosított.

Tartalmas, aktuális honlap, KIR (intézményi adatok megtekintése), vezetői irodák, tanári. (Bejárás, Vezetővel készített interjú).

7.2.6.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

A tervekben egyértelműen nyomon követhetőek a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök és eredmények. (Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók/1., 4., Továbbképzési program – Beiskolázási terv/1., 2., Vezetővel készített interjú/17., 19., Pedagógusok képviselőivel készített interjú/3.)

7.2.7.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

A tervek elkészítésénél figyelembe veszik a törvényi feltételeknek való megfelelést, a tehetséges és tanulási kudarcoknak kitett diákok oktatásához, neveléséhez szükséges pedagóguskompetenciák fejlesztését, a belső és külső mérések eredményeit, kihasználják a hálózati tanulás és a pályázatok nyújtotta képzési lehetőségeket. (Továbbképzési program – Beiskolázási terv/1., 2., Vezetővel készített interjú/1., 7.)

7.2.8.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

Nyitottak az új módszerek kipróbálása, bevezetése iránt (interjúk). A tankönyvek, segédanyagok, taneszközök kiválasztása során törekednek a hatályos és vonatkozó jogszabályok figyelembe vételére. Eszközpalettájuk bővítésében egyre nagyobb hangsúlyt kap a digitális oktatás feltételeinek megteremtése (Bejárás, Szülők képviselőivel készített interjú/4.).

A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Az iskolai tankönyvválasztás rendjének aktualizálása a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

Kiemelkedő területek:

Az intézményvezető rendszeresen figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, tájékozott a jogszabály-tervezetekkel kapcsolatban (EMMI portál dokumentumainak nyomon követése). A pedagógiai program koherens a kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumokkal. Az iskolavezetés hatékonyan segíti az új jogszabályok adaptálását a tantestület felé. A tervek egymásra épülése nyomon követhető. Az egyes tervezési dokumentumokban a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök egyértelműek.