Erdély-Határtalanul: HAT-KP-1-2024/1-001450
Bogyiszlói Általános Iskola
Hagyományok, tradíciók, székely népszokások és saját készítésű termelők (gasztronómia) megismerése Erdélyben
2025.06.30-07.04
1.nap: Bogyiszlóról a kora reggeli órákban indultunk el. Első megállónk Déván volt. Déva várát sajnos nem tudtuk megtekinteni, mert a felvonó nem működött, így csak messziről láthattuk a várat. Horváth Dorina olvasott fel történetet Déva váráról, Kőműves Kelemen balladájából.Hosszú utazás után a Nagy-Küküllő bal partján fekvő Fehéregyháza határában álltunk meg a Petőfi emlékművénél, ahol Bogdán Petra verset mondott, majd elhelyezte a megemlékezés koszorúját Bogdán Jánossal. A híres költő és forradalmár a közeli csatamezőn vesztette életét a segesvári csatában, bár halálának körülményei a mai napig nem tisztázottak. Oroszhegy Sziklakert szállodába érkeztünk az esti órákban, ahol korábban is voltak Bogyiszlóról diákok, így már ismerősként köszöntöttek minket. Oroszhegyről Kornóczy János Zalán olvasott ismertetőt. Szállás elfoglalását követően finom vacsorával vártak.
2. nap: A bőséges reggeli után szállásunkról elindulva elsőként Székelyszentkirályon álltunk meg Ambrus Kinga, helyi termelőnél, ahol finomabbnál finomabb lekvárokat és szörpöket lehetett megkóstolni. Emellett a gyógynövényekről és hatásairól is tartott előadást. Kis ajándékkal kedveskedtünk a meghitt programért. Tovább haladva a buszon Ódor Richárd olvasott fel Székelyszentkirályról ismertetőt. Ezután Szentegyházára érkeztünk, ahonnan traktorral vontatott, fedett szekereken utaztunk a Madarasi- Hargitára Laci bácsival. Indulás előtt a szentegyházi asszonyok által készített kürtöskalácsot vittük magunkkal, amit utazás közben kóstoltuk meg. A traktorról leszállva körülbelül egy óra gyaloglás várt ránk a Madarasi -Hargita tetejére, ahonnan belátni egész Székelyföldet. 1802 méter magasra másztunk fel. A székelyek szent hegyét, a Hargita tetejét kopjafák, magyar nemzeti szalagok, a zarándokok által ácsolt keresztek díszítik megható feliratokkal, áldásokkal, fohászokkal. Lengyel Kitti saját emlékszalagot helyezett el. Miután a traktor visszaérkezett, autóbuszra szállunk és Székelyudvarhelyen folytattuk utunkat, ahol rövid sétát tettünk a legmagyarabb székely város központjában. Ezután visszautaztunk oroszhegyi szállásunkra.
3. nap: Ezen a napon egész napos buszos kirándulásra indultunk, melynek első megállója a Gyilkos-tó volt, aminek partján sétálva megismertük annak legendáját is Berka Balázs segítségével. Ezután Erdély talán legszebb természeti látványosságát, a Békás-szorost kerestük fel. A szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy, amelyet 1971-ben védetté nyilvánítottak, jelenleg a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Békás-patak fölött 200-300 méteres függőleges sziklafalak merednek az ég felé, félelmetes nagyságukat fitogtatva. Sokatmondó a szoros három részének elnevezése is: Pokol kapuja, Pokol tornáca és a Pokol torka. A szorosban sétálva a hatalmas mészkősziklák között a látványosság lenyűgözött mindenkit. Tovább utazunk Gyimesbükkre, a Nagy Magyarország legkeletibb egykori vasúti határához, az Ezeréves Határhoz. Láttuk a Rákóczi-vár megmaradt romjait, illetve az ikonikus 30-as vasúti őrházat, ahol Nyul István helyezett el emlékszalagot. Istvántól a várról, az őrházról és az itt élő gyimesi csángókról hallottunk érdekes történeteket. Visszafelé utazva megálltunk egy fagyira a csodálatos Gyimesi panoráma látványa mellett. Este érkeztünk meg az oroszhegyi panzióba. Finom vacsora után közös élményekről beszélgettünk és kicsit énekeltünk hangolódva a másnapi programunkra, ahol a csíkcsicsói gyerekkel találkozunk.
4. nap: Első megálló Madéfalván, a madéfalvi vérengzés emlékművénél volt. 1764.január 7.-én hajnalban a császári katonák ágyútűz alá vonták a falut, és több mint 200 székelyt, köztük nőket és gyerekeket mészároltak le. Az emlékműnél Laki Zsombor helyezett el emlékszalagot. Ezután megérkeztünk Csíkcsicsóra, amiről Bogdán János adott kis ismertetőt. Bogyiszló és Csíkcsicsó között hosszú évek óta élő a kapcsolat. 1990 óta a két község általános iskolájának tanárai és diákjai is találkozók, csereüdülések keretében ismerkednek közös gyökereikkel és most újabb lehetőség adódott a kapcsolat ápolására.
A Kájoni János Általános Iskola igazgatója, Holló Edit és kollégái, diákok nagy szeretettel fogadtak minket. Bemutatták a felújított iskolát, majd egy közös éneklés és tánc következett. Mihalovics Zsolt népzene tanár segítségével a Bogyiszlói és Erdélyi muzsikát is megismerték közösen a diákok. Megtanulták egymás dalait, amit nagyon vidáman és lelkesen énekeltek. Éneklést követően a helyi tradicionális Erdélyi és Bogyiszlói táncba is belekezdtek a fiatalok és tanárok is. Meghitt és szívet melengető nap alakult ki, ahol barátságok is szövődtek.
A tantestülettel beszélgetve újra megerősítettük a közös testvértelepülésünk cserediák kapcsolatának fontosságát. Reményeink szerint a jövő tanévben az erdélyi gyerekek és tanárok Bogyiszlóra fognak megérkezni.
Könnyes búcsú után Csíkszeredára és a Csíksomlyói kegytemplomhoz, a magyarok legnagyobb találkozójának helyszínére indultunk, ide az igazgató asszony és iskola hitoktatója elkísért minket. Csíksomlyón néhai Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár tiszteletére emlékszalagot helyeztünk el az emléktáblánál. Mihálovics Károly ismertette Csíksomlyói búcsút és nevezetességeit. A Csiksomlyói borvízforráshoz is elmentünk, amit meg is kóstoltunk. Buszunkkal a Nyerges-tetőre kapaszkodtunk fel, ahol emlékszalagot helyeztünk el. Itt láthatjuk azt a sok száz kopjafából álló emlék helyet, ahol szinte biztos, hogy mindenki felfedez a saját lakóhelyéről származó kopjafát. Emlékszalagot Horváth Attila helyezte el egy Tolna Vármegyei-Bonyhádi kopjafára. Visszaérkezve Oroszhegyre egy finom fagylaltot, jégkását fogyasztottunk el. Este a vacsorát követően a szállásunk vezetőitől elbúcsúztunk és egy jó hangulatú búcsúestet rendeztünk.
5. nap: Reggeli után hazafelé vettük az irányt, de útközben még két nagyobb megállót tartottunk. Először Székelykeresztúron álltunk meg, ahol Petőfi Sándor híres körtefáját járhattuk körbe. Állítólag e fa alatt írta utolsó versét is. A fa maga ugyan kipusztult, de törzsét restaurálták és konzerválták. Itt áll az az épület melyben – a legenda szerint – utoljára megszállt, majd indult a fehéregyházi csatába, ahol életét áldozta a hazáért. Emlékszalaggal emlékeztünk. Utolsó megálló Aradon, a vértanúk sírjánál volt ahol, Ódor Richárd olvasott fel, majd zenei kíséret alatt helyeztük el az emlékszalagot.
Magyarországra érkezve egy Mol benzinkútnál közös hot-doggal megvacsoráztunk és Bogyiszló felé vettük az irányt. 19 óra felé érkeztünk haza.
